Bemutatják Szolnok már látható várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/ciml.jpgA kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.


2018.07.17
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/02.jpgTöbb éves tervezés után tavaly ősszel vette kezdetét a szolnoki vár feltárása. A szelvényeket azokon a helyeken nyitották meg, ahol a művésztelepen új épületek építését tervezik. A jelenlegi feltárás az egykori vár területének alig több mint egyhatvanad részét érinti, ám mivel a központi részén is folyik, az idei évad során több korszak változatos emlékei kerültek elő a még szeptember végéig tartó ásatáson.

Kezdetben a többség szkeptikus volt a vár feltárása kapcsán, hiszen a felszínen semmi nem látható az egykori erősségből, s félő volt, hogy szinte minden kövét széthordták a 19-20. században a modern Szolnok építéséhez. Szerencsére azonban 1550 és 1552 között olyan jó minőségű falazatok készültek, amelyek kibontásával nem bajlódtak a derék városépítő polgárok” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze. „A kutatómunka bebizonyította, hogy jelentős falmaradványok találhatóak a föld alatt, s a város vezetése már kezdeményezte, hogy ezeket a feltárás lezárulása utan,az új épület kivitelezésével összhangban bemutathatóvá tegyük a földszint alatti, bejárható térrészen.

Mint korábban már beszámoltunk róla, Szolnok várának meglehetősen kérészéletű hadi dicsőség adatott meg. Még teljesen el sem készült, amikor1552 nyár végén Buda és Temesvár felől is megérkezett egy-egy oszmán had, s bár a védők tíz napig állták az ostromot, többségük az utóbbi sereg feltűnése után nem sokkal, szeptember 3-án éjjel az elvonulás mellett döntött.

A várban állomásozó, különböző nációkhoz (német, cseh, spanyol, magyar) tartozó, túlnyomórészt demoralizálódott véderőt az egykorú források szerint egy járvány is tizedelte. Bár nem nevezték a nevén a betegséget, valószínűleg kiütéses tífusz fertőzött, és főként ennek számlájára írható, hogy az eredetileg 1400 fős őrségből alig hatszáz volt augusztus végén hadra fogható. A prefektus, Nyáry Lőrinc sem állt a helyzet magaslatán, ugyanis hiányzott a gyakorlata egy soknemzetiségű és jelentős fővár védelmének megszervezéséhez.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/03.jpgÍgy az 1550–1552-ben a spanyol Bernardo de Aldana tábormester, majd az itáliai származású Felice da Pisa és Bernardo Gaballio építőmesterek irányításával felépített korszerű, ám félkész végvár a törököké lett, akik egészen 1685-ig benne maradtak. A visszafoglalást követően, a Rákóczi-szabadságharc idején a vár még fontos szerepet kapott ugyan (ezt a korszakot idézi a jelenlegi feltáráson megtalált több tucat vas ágyúgolyó), de a 18. század végén megkezdődött az elbontása, a szigetet pedig integrálták a város szövetébe.

Vannak olyan falszakaszok, amelyeket teljesen kibontottak, ám például a kaszárnyaépület roppant masszív alapozását és az alagsori szint felmenő falainak egy részét épen hagyták. Ezen kívül feltártunk egy 17. század közepére keltezhető török kori lakóház maradványait is, a téglapadlóval és kemencével” - tette hozzá Kertész Róbert. „Mivel szeptember végéig haladunk lefelé rétegről rétegre a területen, remélem, hogy rábukkanunk a kora újkori palánkerősség előtt itt állt egykori ispáni vár középkori maradványaira is. De már most is az itt látható 16-17. századi emlékek Szolnok legkorábbi ismert épületeinek maradványai, a város legkorábbi épített emlékei.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180807telekikiallitas/ciml.jpgA határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.

» tovább

Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180805felsomerapaszternak/ciml.jpgBefejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.

» tovább

Ellopták a hajót, leáll a kutatás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180715buvarregeszhajo/ciml.jpgSzó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.

» tovább

Kegyelmet kapott Sóly temploma?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180708solytemplom/ciml.jpgA restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.

» tovább

Túra indul a vaskorba

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180705vaskortanosveny/ciml.jpgA Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.

» tovább