Hamarosan látogatható lesz az a bunker, amelyet Horthy Miklós számára építettek a gödöllői kastély kertje alatt. A létesítménynek van olyan titka, amelyet eddig nem sikerült megfejteni.
![]()
Mint arról korábban már beszámoltunk, a bunkert a második világháború ideje alatt építették a kormányzó számára, hogy a nyári rezidenciának használt gödöllői kastély kertje alatt légitámadás esetén biztos menedéket találjon. A meglehetősen szűk, mindössze nyolcvanöt négyzetméteres föld alatti komplexumot nem csupán Horthy Miklós és szűkebb környezete védelmére építették, a korabeli tervek szerint katonai főhadiszállásként is szolgált volna végveszély esetén, ahonnan a kor csúcstechnikájával irányítani lehetett volna az országot. Maga a bunker elkészült ugyan – dr. Csonka Pál műegyetemi professzor, mérnök tervei alapján – azonban a távíró és telefonhálózat üzembe helyezésére nem került sor, hiszen a háborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után 1944. októberében Németországba internálták Horthyt.
„Nem csupán kommunikációs eszközök, de kényelmes berendezések is kerültek volna a bunkerbe” - mondta el a műemlékem.hu-nak Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi osztályvezetője. „Hosszas kutatás után még a berendezés terveire is rátalált levéltárban a bunker teljes dokumentációjával együtt Kaján Marianna, a kastély muzeológusa.”
Nincs semmiféle írásos említése azonban azoknak az ábráknak, jeleknek, amelyek a bunker Horthy Miklós számára szánt helyiségében a falakon találhatók. Öt helyen bukkannak fel a furcsa falfestések, meglehetősen logikátlan elrendezéssel.
![]()
„Eddig még nem sikerült megállapítani, mi célt szolgálhattak ezek a festések. Múlt héten nálunk járt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, hiszen ők segítenek a bunkerbe szánt kiállítás rendezésében, azonban ő is tanácstalan volt. Hasonlót sem láttunk még, valószínűnek tartjuk tehát, hogy valamiféle díszítésről lehetett szó” - mondta Papházi János.
Ennek a teóriának ugyanakkor némiképp ellentmond az, hogy a jelek egyik csoportja a helyiség legeldugottabb sarkában, egy ajtó fölött látható, ahol aligha lehetett volna gyönyörködni benne. A kastély muzeológusai sem teljesen elégedettek a magyarázattal, így várják a kutatók segítségét a furcsa falfestések értelmezéséhez.
A soha nem használt Horthy-bunkert a második világháború után a szovjet csapatok gázolaj-raktárként használták. Rendkívül elhanyagolt állapotba került, kastély Rudolf- és Gizella-szárnyának a tavaly nyáron elkezdett felújításáig víz állt benne a sérült szigetelés miatt. A nagyközönség csak néhány alkalommal juthatott be a helyiségekbe a balesetveszély miatt. A tervek szerint a felújított bunkert júliusban nyitják majd meg, falai között a második világháborút idéző kiállítással.
Képgaléria: a megfejtetlen falfestések a Horthy-bunker falán
Előzmény a magazinban:
Megnyithatják a kastélykertben Horthy bunkerét
Föld alatt menekült volna Ferenc József és Horthy?
A gödöllői kastély a műemlékem.hu adatbázisában
A Gödöllői Királyi Kastély honlapja
![]()
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza.
» tovább
A világörökség törvénnyel együtt életbe lépett kormányrendelet, Paszternák István Enns-re emlékezik, a Biró–Giczey-palota - a lap néhány témája.
» tovább
A Magyar Régész Szövetség elkészítette a beruházási és örökségvédelmi érdekek harmonizációján alapuló választervezetét a kormánynak.
» tovább
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
» tovább
Március 3-ig még lehet jelentkezni a budapesti Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzésre. Mezős Tamás professzor összefoglalója.
» tovább


















