Bem József síremléke
Fotó: Tarnów város weboldala
Ország:
Lengyelország
Szélesség (lat):
N 50° 1,248'
Hosszúság (lon):
E 20° 59,183'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Síremlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Park Strzelecki, ul. Piłsudskiego 39A, 33-100
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Józef Zachariasz Bem, magyaros nevén Bem József 1794. március 14-én született a Kis-Lengyelországi Tarnów városában. A cseh eredetű lengyel nemesi család sarjaként Krakkóban, majd Varsóban tanult. 1819-től a varsói tüzériskola tanára lett.
1848 szeptemberében csatlakozott a magyar szabadságharchoz. Az igazi hírnevét az erdélyi hadjárattal szerezte. 1849 augusztusában Kossuth a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, s mivel keresztényként kiadták volna az oroszoknak, felvette a muszlim hitet. Aleppóban hunyt el Murád néven 1850. december 10-én. Muszlim szertartás szerint temették el.
Újratemetésére 1929-ben került sor. A temetési menet áthaladt Magyarországon is, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is felravatalozták a koporsóját. Lengyelországban a krakkói Wawelben volt a ravatala. A szülővárosában azonban a muszlim vallása miatt nem járultak hozzá, hogy megszentelt földbe temessék, ezért Tarnów Lövész Parkjában egy kis mesterséges tó közepén egy szigeten hat kőoszlop tetején nyugvó szarkofágban helyezték el a földi maradványait. Az oszlopok lábainál stilizált ágyúgolyók hevernek. A síremléket Adolf Ludwik Szyszko-Bohusz építész tervezte, miután már 1927-ben megbízták vele.
1848 szeptemberében csatlakozott a magyar szabadságharchoz. Az igazi hírnevét az erdélyi hadjárattal szerezte. 1849 augusztusában Kossuth a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, s mivel keresztényként kiadták volna az oroszoknak, felvette a muszlim hitet. Aleppóban hunyt el Murád néven 1850. december 10-én. Muszlim szertartás szerint temették el.
Újratemetésére 1929-ben került sor. A temetési menet áthaladt Magyarországon is, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is felravatalozták a koporsóját. Lengyelországban a krakkói Wawelben volt a ravatala. A szülővárosában azonban a muszlim vallása miatt nem járultak hozzá, hogy megszentelt földbe temessék, ezért Tarnów Lövész Parkjában egy kis mesterséges tó közepén egy szigeten hat kőoszlop tetején nyugvó szarkofágban helyezték el a földi maradványait. Az oszlopok lábainál stilizált ágyúgolyók hevernek. A síremléket Adolf Ludwik Szyszko-Bohusz építész tervezte, miután már 1927-ben megbízták vele.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2026-06-20 11:59:59
Közeli objektumok
Sóbánya (41.063 km)
Klarissza kolostor és templom (56.692 km)
Sóbánya (66.638 km)
Szent Adalbert római katolikus plébániatemplom (73.521 km)
Régi zsinagóga (74.152 km)
Krisztus teste plébániatemplom (74.404 km)
Barbakán (74.740 km)
Szent Flórián-kapu és a városerődítés elemei (74.756 km)

