Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Anna római katolikus plébániatemplom Szent Anna római katolikus plébániatemplom, Bácskertes
Kupuszina-Bácskertes török hódoltságot követő újratelepítése (1751) után a bajai és a zombori ferences atyák látták el az itt élő római katolikus hívek lelki gondozását. Az önálló kupuszinai-bácskertesi egyházközösséget báró Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek alapította 1754-ben. Ettől az évtől kezdv...
Nepomuki Szent János-szobor a Madách-hídon Nepomuki Szent János-szobor a Madách-hídon, Ráróspuszta
A ma újra az Ipoly hídjának korlátján álló Nepomuki Szent János-szobor tulajdonképp nem kiemelkedő kvalitású alkotás. Ugyanakkor jelképszerű és fordulatos sorsában benne van Magyarország elmúlt évszázadának esszenciája, tragédiáival és örömeivel együtt! Az ország központjából, Budáról Vácon át Ka...
Landeszeughaus (Fegyvertár) Landeszeughaus (Fegyvertár), Graz
A Belső-Ausztria néven létrejött Stájerország, Karintia és Krajna hercegségek történetének a 15. és a 18. század közötti időszakára az Oszmán Birodalommal, majd a magyar ellenállással szemben vívott folyamatos fegyveres támadások és háborús összetűzések nyomták rá bélyegjüket. A stájer rendek 1642 é...
Római katolikus plébániatemplom Római katolikus plébániatemplom, Csíkszentmihály
A falu Csíkszeredától 13 km-re északra, Vacsárcsin túl, a Rákos-patak völgyében fekszik. A települést először a pápai tizedjegyzékben említették 1332-ben S. Michaele néven, később az 1567. évi adóösszeírásban 64 kapuval szerepelt. A falu központjában, az országút mellett, enyhe magaslaton emelked...
Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom, Nagyszőlős
A középkori Magyar Királyság északkeleti régiójának egyik legjelentősebb települése, Nagyszőlős már az Árpád-korban fejlődésnek indult, lakói mellé német ajkú telepesek is érkeztek. Ősi plébániatemplomának építéséről pontos adataink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy a 13. században már fennállott....

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink