Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Kirschlag vára Kirschlag vára, Kirschlág
A történelmi Magyar Királyság "ezeréves" nyugati határvonalától alig pár kilométerre, de már Alsó-Ausztria területén áll Kirschlag mezőváros, és fölötte büszke várának jelentős méretű romjai. Az ausztriai határvidékre és az újonnan alapított Kirchschlag településre állandó fenyegetést jelentő, ma...
Szent-Iványi - Jeszenszky kastély Szent-Iványi - Jeszenszky kastély, Bélád
1286-ban a gímesi váruradalom része, később a Berehényi, Majthényi, Jeszenszky és Szent-Iványi családoké volt.1573-ban kirabolta a török A Szent-Iványi család béládi kastélya a 18. század végén épült barokk stílusban. 1874-ben neoklasszicista stílusban bővítették. Az épületet szép park veszi...
Keresztelő Szent János plébániatemplom Keresztelő Szent János plébániatemplom, Szepesolaszi
A várost bevándorolt német telepesek hozták létre a tatárjárás után. Melléjük Jászóról „olasz” közösség, kőfaragók is érkezett, akik a közeli szepesi vár építésében vettek részt. A 13. században már egyértelműen városi rangja volt. Ekként került 1412-ben lengyel zálogba több szepesi váro...
Evagnélikus harangtorony Evagnélikus harangtorony, Balogrussó
Az apró, Gömör-Kishont vármegyei falu északi szélén emelkedő dombon áll az evangélikus közösség, a 18. század végén, kő alapra, tölgyfa gerendákból emelt harangtornya. Talpgerendarácsa tizenhat osztású, átalakított gerendarács. A hasáb alakú tornyot belül három, egymással párhuzamos, rácsos szerk...
Evangélikus toronyiskola Evangélikus toronyiskola, Hamvasd
A település első említése 1388-ból származik, amikor birtokjogát Zsigmond király a Kanizsai családnak adja zálogba, majd négy évvel később birtokba. 1532-ben, Kőszeg török ostroma után elpusztult. Az újjátelepülő falu lakói 1580-tól kezdve az evangélikus hitet követték. 1636-ban a település a Batthy...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink