Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Városháza Városháza, Felsőőr
A város területe a honfoglalás után a nyugati határvidékhez tartozott. Székely lakossága több kiváltságot is kapott, például 1327-ben, amikor Károly Róbert eddigi kiváltságaik megerősítésén túl az országos nemesek közé sorolja őket, s számukra külön őrnagyság megszervezését rendeli el. A nemességet...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Dobrapatak
Gömör északnyugati részében, mély és szűk völgy mélyén meghúzódó kis szlovák település. Evangélikus temploma a község peremén épült 1791-ben. Tipikus \"toleráns\", vagyis a II. József-féle türelmi rendeletnek megfelelően, a 18. század végén létrejött építmény. A toronytalan, egyhajós, nyeregtető...
Immaculata-oszlop Immaculata-oszlop, Selmecbánya
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany- és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, a...
Donáth-kúria Donáth-kúria, Nagyajta
A Donáth kúria a XIX. század végén épült, de nem zárható ki, hogy volt itt egy előző épület. A klasszicizáló épület út felőli homlokzatát szegmensíves ablakok törik át, középen előreugró oszlopos tornác található. A tornác két sarkán vaskos, négyzetes alaprajzú oszlopok, köztük egyszerű, fejezetü...
Antiochiai Szent Margit plébániatemplom Antiochiai Szent Margit plébániatemplom, Mosonbánfalva
A település első okleveles említése 1318-ból való (Vytezfelde). 1361-ben már Banfaluként szerepel, 1410-ben Apathlan néven említik - e névből ered a település mai német neve. A 17. századtól az Esterházyak birtoka volt. A protestantizmus terjedése idején reformátussá vált település 1702-ben rekat...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink