Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Lakótorony romjai Lakótorony romjai, Lippa
Lippától keletre, 2 km-re, Marosaszó község fölé emelkedik az a hegy, amelynek keleti végéhez közel találjuk a lippai lakótorony romjait. Az egykori építmény valószínűleg egy helyi nemesi családé, a Lipóczyaké volt. A tornyot először 1278-ben említik, a 14. század második felében pusztulhatott el....
Nyári prímási palota Nyári prímási palota, Pozsony
A székvárosuk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki. A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg...
Keresztelő Szent János ferences kolostor és templom Keresztelő Szent János ferences kolostor és templom, Bártfa
Bártfa város Keresztelő Szent Jánoshoz címzett ágostonrendi templomát és kolostorát valamikor 1390 előtt maga a város alapította a krakkói ágostonosokkal együttműködve. Az ekkor érkező szerzetesek nyilvánvalóan egy korábban már létező kolostor épületét foglalták el, amely azelőtt talán a ciszterci,...
Református templom Református templom, Tűr
A Küküllő déli partján fekvő, Balázsfalva szomszédságában fekvő település középkori eredetű temploma kicsiny, torony nélküli, egyhajós épület. Szentélyétől keletre zsindelyfedésű fa harangláb áll, amelynek egyik talpgerendájába 1745-ös évszámot róttak. A falu főutcájára szolgáló kerítésbe 1727-ben f...
Új zsidó temető Új zsidó temető, Városszalónak
A városszalónaki zsidó hitközség a 17. század második felében alakulhatott. A szerzési- és tartózkodási tilalmak megszűnése 1840-ben, és a különböző népcsoportok és rétegek elvándorlása a 19. század utolsó negyedében különösen erősen érintette a szalónaki hitközséget. A 19. század végén a hitközségi...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink