Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 9,388'

Hosszúság (lon):

E 18° 0,414'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település centrumában, a Száva partján

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Bród erődje a katonai erődépítészet monumentális példája Horvátországban. Az erődöt, az osztrák császárság déli határainak védelmére építették fel, melyet egészen 1994 márciusáig katonai célokra használtak, amikor is véglegesen Bród városához került.
A települést 1691-ben foglalták el a törököktől az osztrákok. Az 1699-es karlócai békétől az 1878-as berlini kongresszusig Bród az osztrák monarchia és az ottomán császárság határán volt. A régi török erődítménytől 300 méterrel keletebbre, a Száva folyó mellett építették fel a bródi erődöt.
Az építkezéseket VI. Károly (1711-1740) uralkodásának ideje alatt kezdték el, Savoyai Jenő főherceg javaslatának hatására. A terveket J. Witter és segédje, Perette, Sebastian Vauban (1632-1707) francia hadiépítész rendszere alapján dolgozta ki. A bródi erőd felépítését, 1715 nyarán kezdték meg. A tereprendezés és a földművek kivitelezése egészen 1718-ig tartott.
Az erődkomplexum egészét tömörített földből, fából, téglából és kisebb részben kőből építették fel. A lényeges munkálatokat 1735-re fejezték be, ezután a török időkben épített bródi városfalakat lerombolták. Az erőd négyezer katona elhelyezésére volt alkalmas, akiknek több mint két kilométernyi védőfalat kellett megvédeniük.
Az erőd belső része szabályos négyzet alaprajzú, aminek négy bástyáját sáncokkal kötötték össze. A bástyákban, ezekben az ötszögletű védőművekben szervezték meg az ellenség elleni végső ellenállást. A bástyák közt kötőgát húzódott. A falaikat téglából építették, a felső részén egy földréteg volt, mely mögött egy védőút vezetett. A külső védőövezetben helyezkednek el a pajzságatak (ravelin), ezek a háromszögletű erődítések, melyek a kötőgátakat oltalmazták. A bródi erődöt két árokrendszer is védte.

A bródi erőd, a 19. század utolsó évtizedében indult romlásnak és jelentéktelenedett el, ami a 20. század folyamán tovább folytatódott. Az erőd egyes objektumait maga a katonaság ítélte használhatatlannak és rombolta le.

Forrás: Szatanek József fordítása prof. Ivana Bunčić írása nyomán/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-16 18:36:46