Csalogányvölgyi temető
Az 1919. február 12-ei pozsonyi sortűz mártír áldozatainak emlékműve. A felirat már csak szlovákul készülhetett...
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 9,474'
Hosszúság (lon):
E 17° 4,061'
Védettség van?
nem
Típus:
Temető
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Főbejárata a Mlyny utcáról nyílik.
Egyéb adat:
A koordináták a temető főbejáratára mutatnak.
Rövid leírás:
A ma Pozsony egyik nyugati elővárosaként létező, szinte teljesen eltörölt, lakótelepekkel beépített, egykori Károlyfalu területéhez tartozó, Csalogány-völgy nevű részen 1912-ben létesült a ma 18,5 hektár alapterületű, modern temető.
A sírkertben nyugszik a szlovák politikai, kulturális és tudományos élet számos kiemelkedő alakja, köztük pl. Alexander Dubček baloldali politikus, az 1968-as ún "Prágai Tavasz" eseményeinek egyik kulcsfigurája.
A temetőnek a magyar történelem szempontjából többek közt az ad jelentőséget, hogy itt nyugszanak azok a mártír magyarok, akik az 1919-es, tragikus Pozsonyi Sortűz áldozatai lettek.
A tragédia előzményéhez tartozik, hogy az uralmon lévő Károlyi Mihály-féle magyar kormány - engedelmeskedve az Antant követelésének - 1918 év végéig katonailag kiürítette (=egy puskalövés nélkül feladta) a Felvidéket. Ide azonnal benyomultak az antant tisztek által vezényelt cseh legionáriusok. A Pozsony lakosságának ekkor együtt véve bő 80 %-át (!) kitevő magyarok és németek sztrájkkal tiltakoztak az ellen, hogy a "csehszlovákok" végleg igyekeztek berendezkedni itt, minisztériumukat is ide helyezve Zsolnáról.
A városi munkástanácsok első sorban szociális követeléseik nem teljesítése miatt 1919. február 12-ére tüntetést hívtak össze a Régi Vásárcsarnok előtti térre (ma: namestie SNP). Bár a tüntetést a várost irányító olasz katonai parancsnok engedélyezte, a cseh katonák mégis több irányból belelőttek a fegyvertelen tömegbe. Ezt később azzal indokolták, hogy a tömeg hógolyóval dobálta őket (!!!) A sortűznek nyolc halálos áldozata, huszonhárom súlyos és százat meghaladó könnyebb sérültje volt. Életüket vesztették: Luntzer Gusztáv, 19 éves munkás; Albrecht Károly, 21 éves leszerelt tengerész; Kubesch Vilmos, 17 éves fémipari szakmunkás tanuló; Kováts György, 28 éves rokkant katona; Heringes (vagy Haringás) Ferenc, 37 éves szabómester; Soós Ferencné, 37 éves városi alkalmazott neje; Záborszky Gyula, 37 éves hivatalnok; Skoda János, aki pár nappal később halt bele a sérüléseibe. Az áldozatok temetése napján egy cseh katona még egy 14 éves diákot is lelőtt: Hubert Károlyt.
A kilenc vértanú a Csalogány-völgyi temetőben fekszik, A. Dubček díszsírhelyének szomszédságában.
A sírkertben nyugszik a szlovák politikai, kulturális és tudományos élet számos kiemelkedő alakja, köztük pl. Alexander Dubček baloldali politikus, az 1968-as ún "Prágai Tavasz" eseményeinek egyik kulcsfigurája.
A temetőnek a magyar történelem szempontjából többek közt az ad jelentőséget, hogy itt nyugszanak azok a mártír magyarok, akik az 1919-es, tragikus Pozsonyi Sortűz áldozatai lettek.
A tragédia előzményéhez tartozik, hogy az uralmon lévő Károlyi Mihály-féle magyar kormány - engedelmeskedve az Antant követelésének - 1918 év végéig katonailag kiürítette (=egy puskalövés nélkül feladta) a Felvidéket. Ide azonnal benyomultak az antant tisztek által vezényelt cseh legionáriusok. A Pozsony lakosságának ekkor együtt véve bő 80 %-át (!) kitevő magyarok és németek sztrájkkal tiltakoztak az ellen, hogy a "csehszlovákok" végleg igyekeztek berendezkedni itt, minisztériumukat is ide helyezve Zsolnáról.
A városi munkástanácsok első sorban szociális követeléseik nem teljesítése miatt 1919. február 12-ére tüntetést hívtak össze a Régi Vásárcsarnok előtti térre (ma: namestie SNP). Bár a tüntetést a várost irányító olasz katonai parancsnok engedélyezte, a cseh katonák mégis több irányból belelőttek a fegyvertelen tömegbe. Ezt később azzal indokolták, hogy a tömeg hógolyóval dobálta őket (!!!) A sortűznek nyolc halálos áldozata, huszonhárom súlyos és százat meghaladó könnyebb sérültje volt. Életüket vesztették: Luntzer Gusztáv, 19 éves munkás; Albrecht Károly, 21 éves leszerelt tengerész; Kubesch Vilmos, 17 éves fémipari szakmunkás tanuló; Kováts György, 28 éves rokkant katona; Heringes (vagy Haringás) Ferenc, 37 éves szabómester; Soós Ferencné, 37 éves városi alkalmazott neje; Záborszky Gyula, 37 éves hivatalnok; Skoda János, aki pár nappal később halt bele a sérüléseibe. Az áldozatok temetése napján egy cseh katona még egy 14 éves diákot is lelőtt: Hubert Károlyt.
A kilenc vértanú a Csalogány-völgyi temetőben fekszik, A. Dubček díszsírhelyének szomszédságában.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-12-07 01:21:19
Közeli objektumok
Vörös-híd maradványai (1.847 km)
Havas Boldogasszony templom (2.284 km)
Lourdes-i Szűz barlangja (2.362 km)
Terézvárosi (Szent Miklós) katolikus temető (2.415 km)
Földalatti zsidó temető (2.511 km)
Kecskekapui temető (2.557 km)
Mária árva-menedékház (2.643 km)
Kisfaludy Sándor emléktáblája (2.858 km)
Brämer-kúria (2.934 km)
Váraljai Szentháromság templom (2.950 km)

