Evangélikus erődtemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 56,896'

Hosszúság (lon):

E 23° 48,109'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Buzd (Buss, Boz) falu 1290–1295 között Buzd, 1299-ben és 1332-ben ismét Buzd, 1334-ben Bozd néven jelentkezik az oklevelekben. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 34 dénárt fizet, 1333-ban 40 dénárt, 1334-ben 60 dénárt, majd 22 dénárt, 1335-ben 32 dénárt. 1405-ben Antal a plébános. 1510 előtt még Péter és Mihály plébánosok neve ismeretes (uo.). 1510-ben György a plébános. Buzd északi része káptalani birtok volt és a springi dékánsághoz tartozott.

A XV. század előtti templomot a XV. század végén és a XVI. század elején erődtemplommá építik át úgy, hogy az egyhajós templom padlásrészét felemelik, a hajót és a szentélyt erődített falakkal egybefogják. Belseje kisméretű. Mennyezete hálóboltozatos, a gótikus kornak megfelelően.

Az oltáron az 153.-as (1523) csonka dátum a gótikus építkezések vagy az oltár építésének idejét jelzi. Későgótikus csarnoktemplom. A védelemre átépített templom harci eseményeiről feljegyzés nem maradt. Egykori várfala mára visszabontott, és jelentéktelen. Két régi harangja van 1583-ból és 1678-ból.

A falu középkori lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. Mindvégig, a 20. század elején is lutheránus anyaegyház, és temploma is lutheránus. Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 597.

A képek és a leírás forrása: http://varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-06-11 14:09:12