Evangélikus erődtemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 42,188'

Hosszúság (lon):

E 24° 6,718'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől délre emelkedő domb tetején.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Nagyszebentől délre, a Szebeni-hegység északkeleti lábánál terül el Kisdisznód község. A falu feletti völgyből 88 m relatív magasságban emelkedő, minden oldal felől meredek hegykúpon áll az erődfallal kerített, háromhajós, félköríves szentélyű kisdisznódi román-kori templom.

E hegyormot korai okleveleink „Sancti Michaelis Mons”-nak írják. A templomot II. András udvari káplánja, Gocelinus magister építtette 1220 körül, majd 1223-ban a kerci ciszterci apátságnak juttatta. A király ezen adományozást még ugyanazon évben jóváhagyta, és azt a kerci apátságra átíratta. Mátyás király 1474-ben a kerci apátságot az ottani szerzetesek botrányos életvitele miatt feloszlatta és Kisdisznódot mindenestül Nagyszeben fennhatósága alá helyezte. A község a XV. században új plébániatemplomot kapott, ekkor a román-kori egyházat használaton kívül helyezték és a lakosság csupán vész esetén vonult fel falai mögé, békeidőkben pedig az itt kialakított raktárakban őrizte javait, valamint fegyvereit. 1540-ben az erdélyi fejedelem őrsége tanyázott benne. Mint a Vöröstoronyi-szoroshoz közel fekvő település, ki volt téve a törökök meg-megújuló támadásainak. Ostromolni azonban egyetlen esetben kezdték, 1658-ban, de ekkor is sikerült rövid védekezés után váltságdíjban megegyezni a támadókkal. Ezután az erődtemplom még egészen az 1800-as évek kezdetéig szolgálta a falu és a környék védelmét, vagyonának biztonságát. 1892-ben őr lakott benne.

Az erődtemplommal koronázott hegyet félkörben veszi körül a falu. A bazilikális elrendezésű templom Ny-i homlokzatán bélletes, teljesen ép román stílusú kapu található. Festett karzata 1709-es évszámot visel. Az I. világháború idején a templom belsejében az 1916. szeptemberi harcokban elesett német, osztrák és magyar katonák emléktábláit helyezték el. A szentély diadalívén elmosódott freskótöredék figyelhető meg.

A hegytető szélén a 15. században épült 3,20 m magas védőfal emelkedik. A 19. században még három védőtornya állt és egy földalatti folyosó (v. pince) nyílása, valamint kőtörmelékkel feltöltődött vízgyűjtő medencéje is látszott.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-08-16 04:11:49