Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 43,271'

Hosszúság (lon):

E 21° 15,659'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Mlynská (Malom) utca 23.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket. A fő utcából kiágazó, ill. azzal párhuzamos mellékutcákon kevésbé nívós épületeket, kevésbé rangos polgárok házait és újabb középületeket találunk.

A 16. század Kassán is a protestáns (lutheránus) hit elsöprő győzelmét hozta olyannyira, hogy egy időre még a híres dóm is protestáns kézre került. Amikor ezt a három nyelvű, német, szlovák és magyar lutheránusok 1687-ben átadni voltak kénytelenek a katolikusoknak, a német és a szlovák gyülekezet a Forrás utcában épített magának kisebb templomokat, míg a magyar közösség zöme reformátussá lett. Amikor a 18. században a hadi jelentőségét vesztett kassai városfalakat bontani kezdték, az így felszabadult telkeket pedig beépítették, a német és szlovák evangélikusok közösen vásároltak telket a Fő utcából kiágazó Malom utcában. Ezen 1804-1816. között, Kitzling György kamarai építész tervei alapján építették fel a klasszicista stílusú templomot. Az utcafronton álló, tengelyszimmetrikus épület párkányokkal és vakolatdíszekkel erősen tagolt homlokzatára két alacsony torony került. Maga a templomtér egy óriási, fémlemezzel fedett kupola alatt helyezkedik el. Oltárképén, amely szintén 1816-ra lett készen, Jézus látható a Getsemáné kertben. A német és szlovák hívek az építéskor kötött szerződés nyomán közösen, időben megosztva használták a templomot. (A kis számú magyar hívek a német anyanyelvűekhez csatlakozva, az azoknak járó idő terhére tarthattak itt istentiszteletet.) E megosztásnak csak az 1945-ös deportálások és jogfosztások vetettek véget, elpusztítva a német és megtizedelve a magyar gyülekezetet.

A ma szépen felújított templom belső falán 1941-ben kihelyezett márványtábla emlékezik meg Batízi András és Pap Benedek 16. századi lutheránus kassai dalköltőkről.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2012-03-17 02:35:14