Ferences templom és rendház

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 42,720'

Hosszúság (lon):

E 22° 30,149'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Căpleni, Nagy utca (Str. Mare), 495. szám

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A kaplonyi műemlék-együttes a község központjában található. Tulajdonképpen három épület tartozik hozzá: a ferences templom és rendház, valamint a templom szentélyéhez csatlakozó, a Károlyi család temetkezési helyeként szolgáló kripta. Ezek az épületek egy szabálytalan alaprajzú, kiterjedt telken helyezkednek el.
A kaplonyi ferences templom kelet-nyugat tájolású teremtemplom, keleten kívülről egyenes záródású, belülről félköríves lezáródású szentéllyel, melynek két oldalán található csigalépcső egy-egy kis méretű fülkeszerű karzatra vezet. Ugyanitt találhatóak a szentély falához csatlakozó kriptába vezető lépcsők is.
A templom hajójának nyugati részét a főbejárat két oldalán elhelyezkedő tornyok zárják le. Az alattuk található előtér jobb oldalán a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére egy kis kápolna van kialakítva, bal oldalt pedig az orgonakarzatra vezető lépcső húzódik. A templom északi tornyának északi falához egy oldalkápolna csatlakozik, emeletén oratóriummal. Összehasonlítva a barokk templomról készült 18. századi illetve az Ybl Miklós által készített rajzokat a templom jelenlegi alaprajzával, arra a következtetésre juthatunk, hogy Ybl Miklós a oldalkápolna kialakításakor a kolostor egykori kerengőjének déli részét falazta el, úgy hogy ennek emeleti részén a kolostorral összeköttetésben levő oratóriumot alakított ki.
A templom és a kripta falai téglából épültek, ezeket belül vakolat, kívül kőlapot imitáló borítás fedi. A templom nyugati homlokzatának jellegét meghatározza a két sisak nélküli, lapos tetejű torony, valamint a román stílust idéző elemek, mint például a rózsaablak, a vakárkád, az oszlopokra támaszkodó portikusz és a félköríves formák használata.
A nyugati homlokzatot párkányok osztják három szintre, és a hajó magasságában falpillérek tagolják 3 tengelyre. A homlokzat főtengelyében található a főbejárat díszes kialakítású, kompozit fejezetű oszlopokra helyezkedő portikusza, fölötte rózsaablakkal. A főpárkány fölött, a tornyok közötti mezőt vakárkádsorral tagolt oromzat zárja le. A tornyok két alsó szintjét félköríves záródású ablakok, a legfelső szintet pedig ugyancsak félköríves záródású, akantuszlevelekkel díszített oszloppal tagolt ikerablakok törik át.
A templom déli és északi homlokzatai szimmetrikus kialakításúak, a hajó falait egymással párhuzamosan elhelyezkedő négyes-, a szentély falait pedig egymás fölé helyezett két kettős ikerablak tagolja.
A belső teret egyszerűség jellemzi. A hajót négy-négy félköríves, kompozit fejezetű féloszlopokkal tagolt, a széleken színes, mintás üvegbetétekkel díszített ablak világítja meg. A szentélyt negyedgömb boltozat fedi, a hajó mennyezete pedig festett, stilizált virágokkal díszített kazettás síkmennyezet.
A templom főoltárának képe Páduai Szent Antalt ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása 1892-ből.
A templom több jelentős művészi értékkel bíró tárgyat őriz, ide tartozik a 18. század első felére datálható 14 stációkép és a Jézus születését ábrázoló oltárkép, egy Szilassy János által 1757-ban készített aranyozott, rézből készült, zománcképekkel díszített monstrancia, valamint egy Mária-kegykép.

(Bara Júlia leírásának részlete)

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-04-11 12:56:31