Gespreng-bergi vár

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 39,694'

Hosszúság (lon):

E 25° 34,582'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Szent Bertalan városrészben emelkedő domb tetején.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Brassó É-i részén, a várfalakkal övezett középkori városrésztől ÉK-re, a 13. században épült Szt. Bertalan templom felett, a Gespreng-berg sziklás dombján Árpád-kori eredetű vár csekély nyomai láthatók.

A vár keletkezésének és használatának idejéről többek között a legutóbbi, 1956-os ásatás során talált 13-14. századi leletek árulkodnak. Feltehetően a brassói ispánság vára lehetett. 1421-ben a törökök rombolták le és többé nem épült újjá. Az 1800-as évek elején kapujának és falainak még jól látható romjait a környékbeliek hordták el házaik építéséhez. Orbán Balázs 1873-ban így ír róla: „A lerombolt Gespreng-tetői erőd soha többé fel nem épült, annak ma már romjai is eltűntek, legfölebb csak nyomaira ismerhetni, s ezek útmutatása után lehet meghatároznunk, hogy az egy 180 lépés kerülettel bírt körerőd vagy rondell volt, melyet még most is 4 öl szélességű sánc foly körül. A sáncon kívül egy másik külső gátonynak látszanak nyomai, a beltér emeltebb részén pedig egy hatalmas zömtorony talapzata látszik.”

Az 1930-as években még érintetlenül állt a hegytető, és a felszínen megfigyelhető terepalakulatok, valamint az akkoriban végzett ásatások nyomán jól kirajzolódott a középkori erősség alaprajza. Minderről G. Treiber készített leírást. Eszerint a hegy platóját enyhén ovális alakú, 1,80 m vastag kerítőfal övezte. A fallal övezett terület szélessége 33,6 m, hosszúsága 42 m volt. A várat övező árkot helyenként a sziklába vájták. A kerítőfal Ny-i oldalához egy téglalap alakú lakóépületet emeltek, melynek egyik bejárata az É-i oldalon kialakított, 3,6 m széles, 2 m hosszú előtérből nyílott. Főbejárata a várudvar felé néző hosszanti oldalának közepén lehetett. Az 1,30 m falvastagságú lakóépület 13,2 m hosszú és 5,2–5,6 m széles volt. E jelentős nagyságú lakóterem DK-i sarka mellett 5 m átmérőjű és kb. 6 m mély, mészkőfalazatú, kör alakú ciszterna állt. Az évszázadok folyamán kőtörmelék töltötte fel, melynek kihordása után három lezuhant tetőgerenda maradványait, valamint szögeket, egy kést, egy rövid, elgörbült vasrudat és középkori cserepeket találtak benne. A vár korai bejárata egy előváron keresztülhaladva a lakóépület közelében nyílott. Később azonban áthelyezték a K-i oldalon utólag emelt, hatszögletű torony mellé, ahol falszorost is kialakítottak a kapu védelme érdekében. Az 1,10 m falszélességű torony formája a korai gótika idejére utal, sarokköveit faragott tufából készítették.

Napjainkra a mészkőhegyet szinte teljesen elbányászták, csupán az É–ÉNy-i oldala maradt meg. Az ÉNy-i oldalon lévő, kőtörmelékes mélyedés épület nyomát jelöli, mellette csekély kőfalmaradvány figyelhető meg.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-06-29 12:10:03