Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 13,599'

Hosszúság (lon):

E 20° 25,364'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu főutcájának nyugataz út déli oldalán

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A szepességi falu árpád-kori eredetű, a fennmaradt írott források először a 13. században emlékeznek meg létéről. Nevét azért kaphatta, mert lakossága a betelepített szászoktól lakott vidéktől elkülönülve, szláv lakosságú lehetett. Ugyanakkor a forrásokból kiderül, hogy már a középkor óta német ajkú (cipszer) népesség is lakott itt.

A falu közepén épült fel a máig is álló plébániatemplom magja a 14. században, korai gótikus stílusban. A keletelt tengelyű, nyeregtetős templom ma fémlemez-fedésű. Téglalap alaprajzú hajójához keletről attól alacsonyabb gerincmagasságú és keskenyebb, egyenes záradékú szentély kapcsolódik. Ehhez északról barokk sekrestyét kapcsoltak. A templom nyugati homlokzata elé karcsú torony ugrik, melyet barokk hagymasisak koronáz. A szentély gerince fölé kis huszártornyot emeltek, szintén hagymasisakkal.

A 15. században érett gótikus elemekkel bővült a templom, ekkor készült pl. a szentély Jézus Krisztus fejét ábrázoló kőfaragvánnyal díszített szentségtartó fülkéje. A templomot 1769-ben átalakították és kissé bővítették az ekkor dívó barokk stílusnak megfelelően. Ablakait átalakították, de újakat is vágtak az északi falon. A jelenlegi boltozata is ekkor készült, falait új támpillérekkel erősítették meg. Egykori berendezései közül több értékes darab is fennmaradt. A jelenlegi, barokk stílusú főoltár közepén egy nagy méretű, fából faragott Madonna-szobor látszik, melyet a híres Lőcsei Pál mester műhelye készített 1510 körül. Eredetileg nem itt, hanem a közeli - a csehszlovák időkben katonai területté nyilvánított és nyomtalanul elpusztított - Ruszkin nevű falu középkori templomában állt az a 15. századi, öntött bronz keresztelő medence, melyet ide, a tótfalusi templomba mentettek át... Látható még a templomban a magát a településről Tótfalusi előnévvel illető és itt évszázadokig birtokkal rendelkező Sváby család egy tagjának 1579-ből származó, vörös márvány sírköve. A diadalíven a szintén a faluban birtokos Matyasovszky Tamás nemesi címere látható 1769-ből.

A templomot a 16. században evangélikussá váló lakosság tovább használta. Az ellenreformáció idején többször került sor - néha erőszakos - tulajdonosváltásra a katolikus és a protestáns felekezet között. Végül a 18. században végleg a katolikusok kezén maradt az épület.

A templomot szabálytalan ovális alaprajzú, alacsony kőkerítés övezi több - újabb kori - kapuval.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-12-12 13:31:11