Gyulafehérvár erődje

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 4,026'

Hosszúság (lon):

E 23° 34,464'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Strada Mihai Viteazul

Egyéb adat:

A koordináták az erődöt átszelő úton nyíló keleti erődkapura mutatnak

Rövid leírás:

Valamiféle gyulafehérvári erődre utal már az az adat is, amely szerint 997-ben István a felnégyelt Koppány testének egy részét Erdélybe küldte, hogy Gyulafehérváron nyilván annak kapujára szögezzék fel. Ezt követte 1008-ben a püspökség megalapítása, ám a várra vonatkozó első írásos emlék II. András király 1232. évi adománylevele. Gyulafehérvárat 1241-ben a tatárok elfoglalták és elpusztították. Alig állították helyre a romos épületeket, amikor 1277-ben szászok égették fel a templomot és részben a várost. A város helyreállítását 1287-ben kezdték el és 1291-ben már be is fejezték. A vár azonban az építkezések ellenére sem érte el a hadászat kívánt szintjét, ezért 1469-ben Miklós erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig le kell rombolni, a sáncokat pedig be kell tölteni. 1516-ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, lerontott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal erősítsék meg. Mikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő ideköltözött a fiával, János Zsigmonddal. Azt követően, hogy a királynő tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 1550-ben Martinuzzi György sereggel jelent meg a falak alatt, de a várat elfoglalni nem tudta. Csak a következő évben bekövetkező ostrom során sikerült bevennie Gyulafehérvárat és megegyezésre kényszerítenie Izabellát. 1599-ben Mihály havasalföldi vajda, majd 1603-ban Székely Mózes előtt nyíltak meg a város kapui. 1614-től Bethlen Gábor erdélyi fejedelem székhelye lett. A fejedelem jelentős erődítési munkálatokat végeztetett a várban. Az itteni székesegyházban temették el 1630. január 25-én. A törökök 1658 szeptemberében elfoglalták és kirabolták a várat és a várost. 1704. július 7-én nyílt meg Gyulafehérváron Erdély utolsó fejedelemválasztó gyűlése, s fogadták el egyhangúlag II. Rákóczi Ferencet fejedelemnek.

Az ellenreformáció idején, 1715-ben visszaállították a reformációval megszüntetett katolikus püspökséget, ugyanezen évben kezdtek hozzá III. Károly parancsára és gróf Steinville vezetésével az új, úgynevezett Vauban-rendszerű, csillag formájú erődítmény építéséhez, mely 1738-ra készült el teljesen. Az 1848-49-es szabadságharcban osztrák helyőrség tartotta megszállva a korszerűnek számító várat, s azt a magyaroknak hosszan tartó ostrommal sem sikerült bevenni. Az osztrákok a vár területén képezték ki azokat a román csapatokat, melyek aztán innen irányítva pusztították az erdélyi magyarságot. 1918. december 1-én itt tartották a románok azt a nagygyűlésüket, melyen a küldöttek elfogadták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

A várak.hu adatai nyomán

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-09-08 16:05:41