Gyulafehérvár erődje
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 4,026'
Hosszúság (lon):
E 23° 34,464'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Strada Mihai Viteazul
Egyéb adat:
A koordináták az erődöt átszelő úton nyíló keleti erődkapura mutatnak
Rövid leírás:
Valamiféle gyulafehérvári erődre utal már az az adat is, amely szerint 997-ben István a felnégyelt Koppány testének egy részét Erdélybe küldte, hogy Gyulafehérváron nyilván annak kapujára szögezzék fel. Ezt követte 1008-ben a püspökség megalapítása, ám a várra vonatkozó első írásos emlék II. András király 1232. évi adománylevele. Gyulafehérvárat 1241-ben a tatárok elfoglalták és elpusztították. Alig állították helyre a romos épületeket, amikor 1277-ben szászok égették fel a templomot és részben a várost. A város helyreállítását 1287-ben kezdték el és 1291-ben már be is fejezték. A vár azonban az építkezések ellenére sem érte el a hadászat kívánt szintjét, ezért 1469-ben Miklós erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig le kell rombolni, a sáncokat pedig be kell tölteni. 1516-ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, lerontott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal erősítsék meg. Mikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő ideköltözött a fiával, János Zsigmonddal. Azt követően, hogy a királynő tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 1550-ben Martinuzzi György sereggel jelent meg a falak alatt, de a várat elfoglalni nem tudta. Csak a következő évben bekövetkező ostrom során sikerült bevennie Gyulafehérvárat és megegyezésre kényszerítenie Izabellát. 1599-ben Mihály havasalföldi vajda, majd 1603-ban Székely Mózes előtt nyíltak meg a város kapui. 1614-től Bethlen Gábor erdélyi fejedelem székhelye lett. A fejedelem jelentős erődítési munkálatokat végeztetett a várban. Az itteni székesegyházban temették el 1630. január 25-én. A törökök 1658 szeptemberében elfoglalták és kirabolták a várat és a várost. 1704. július 7-én nyílt meg Gyulafehérváron Erdély utolsó fejedelemválasztó gyűlése, s fogadták el egyhangúlag II. Rákóczi Ferencet fejedelemnek.
Az ellenreformáció idején, 1715-ben visszaállították a reformációval megszüntetett katolikus püspökséget, ugyanezen évben kezdtek hozzá III. Károly parancsára és gróf Steinville vezetésével az új, úgynevezett Vauban-rendszerű, csillag formájú erődítmény építéséhez, mely 1738-ra készült el teljesen. Az 1848-49-es szabadságharcban osztrák helyőrség tartotta megszállva a korszerűnek számító várat, s azt a magyaroknak hosszan tartó ostrommal sem sikerült bevenni. Az osztrákok a vár területén képezték ki azokat a román csapatokat, melyek aztán innen irányítva pusztították az erdélyi magyarságot. 1918. december 1-én itt tartották a románok azt a nagygyűlésüket, melyen a küldöttek elfogadták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
A várak.hu adatai nyomán
Az ellenreformáció idején, 1715-ben visszaállították a reformációval megszüntetett katolikus püspökséget, ugyanezen évben kezdtek hozzá III. Károly parancsára és gróf Steinville vezetésével az új, úgynevezett Vauban-rendszerű, csillag formájú erődítmény építéséhez, mely 1738-ra készült el teljesen. Az 1848-49-es szabadságharcban osztrák helyőrség tartotta megszállva a korszerűnek számító várat, s azt a magyaroknak hosszan tartó ostrommal sem sikerült bevenni. Az osztrákok a vár területén képezték ki azokat a román csapatokat, melyek aztán innen irányítva pusztították az erdélyi magyarságot. 1918. december 1-én itt tartották a románok azt a nagygyűlésüket, melyen a küldöttek elfogadták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
A várak.hu adatai nyomán
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-09-08 16:05:41
Közeli objektumok
Bethlen Gábor Kollégium (0.178 km)
Nemzeti Egyesülés Múzeuma (0.315 km)
Apor-palota (0.411 km)
Római-katolikus püspöki palota (0.447 km)
Batthyáneum (0.475 km)
Törvényszéki palota és fogház (0.508 km)
Református templom (0.973 km)
Nepomuki Szent János szobor (3.731 km)
Római katolikus templom (3.772 km)
Református templom (7.383 km)