Habán udvar
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 30,108'
Hosszúság (lon):
E 16° 59,660'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Világi együttes
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A község délnyugati részén, a Habánsky dvor (Habán udvar) utcában állnak az épületek. A kápolna a 69. házszám előtt található.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A falu minden bizonnyal egyike a nyugati határszél legkorábbi településeinek: 10-11. század óta lakták a magyar területet nyugatról őrző határőrök („lövők”, akiknek nevét torzult alakban a falu neve is megőrizte).
Az anabaptista felekezethez tartozó habánok a Nyugat-Európában dúló vallásüldözés elől menekülve érkeztek Magyarországra a 16. században. Első csoportjaik a Felvidéken telepedtek meg, de később sokan közülük keletebbre költöztek: Sárospatak közvetítésével egészen Erdélyig jutottak, majd néhány nemzedék alatt beolvadtak a környező lakosságba. Szigorú, puritán életmódjuk mellett képzett, szorgalmas iparosaikról voltak ismertek, így mind az uralkodók, mind a földesurak szívesen fogadták őket, szolgálataikért önrendelkezést és vallásszabadságot biztosítva nekik.
A habánok a Felvidéken több helyen is megtelepedtek, összefüggő épületegyüttes azonban csak Nagylévárdon maradt fenn utánuk. Itt is a több mint 30 házból csupán 22 őrződött meg az utókor számára. Ezek a jellegzetes házak egy négyszögletes tér köré csoportosulnak, s a 16-19. században épültek. A nyers téglából épített habán házak tipikus, magas tetős óriási épületek, gyakran több családnak is otthont adtak. Szigorú munkamegosztás szellemében éltek bennük; a házak földszintjét például közös étkezésre és munkára használták fel. Eredetileg közös terem volt itt, amelyet csupán a mennyezet tartóoszlopai választottak szét. A lakótér a kétszintes padlástérben volt.
A habán közösség telepének központja a templom, amely mai alakjában 1760 óta áll. Külsőre ez is a habán házépítési stílust tükrözi: szintén magas tetővel épült. Az épület egyébként barokk stílusú, félköríves ablakokkal, déli falán napórával. A kápolna bejárata fölötti szoborfülkében egykor Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra állt, ma sajnos ez már nem látható. (A szoborfülke egy díszes timpanon közepén kapott helyet.) A kápolna körül sírkőgyűjteményt találunk. Ma a fennmaradt habán épületcsoport kiemelt műemléki védelemben részesül: népi műemléki rezervátum.
Az anabaptista felekezethez tartozó habánok a Nyugat-Európában dúló vallásüldözés elől menekülve érkeztek Magyarországra a 16. században. Első csoportjaik a Felvidéken telepedtek meg, de később sokan közülük keletebbre költöztek: Sárospatak közvetítésével egészen Erdélyig jutottak, majd néhány nemzedék alatt beolvadtak a környező lakosságba. Szigorú, puritán életmódjuk mellett képzett, szorgalmas iparosaikról voltak ismertek, így mind az uralkodók, mind a földesurak szívesen fogadták őket, szolgálataikért önrendelkezést és vallásszabadságot biztosítva nekik.
A habánok a Felvidéken több helyen is megtelepedtek, összefüggő épületegyüttes azonban csak Nagylévárdon maradt fenn utánuk. Itt is a több mint 30 házból csupán 22 őrződött meg az utókor számára. Ezek a jellegzetes házak egy négyszögletes tér köré csoportosulnak, s a 16-19. században épültek. A nyers téglából épített habán házak tipikus, magas tetős óriási épületek, gyakran több családnak is otthont adtak. Szigorú munkamegosztás szellemében éltek bennük; a házak földszintjét például közös étkezésre és munkára használták fel. Eredetileg közös terem volt itt, amelyet csupán a mennyezet tartóoszlopai választottak szét. A lakótér a kétszintes padlástérben volt.
A habán közösség telepének központja a templom, amely mai alakjában 1760 óta áll. Külsőre ez is a habán házépítési stílust tükrözi: szintén magas tetővel épült. Az épület egyébként barokk stílusú, félköríves ablakokkal, déli falán napórával. A kápolna bejárata fölötti szoborfülkében egykor Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra állt, ma sajnos ez már nem látható. (A szoborfülke egy díszes timpanon közepén kapott helyet.) A kápolna körül sírkőgyűjteményt találunk. Ma a fennmaradt habán épületcsoport kiemelt műemléki védelemben részesül: népi műemléki rezervátum.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-10-23 23:13:49
Közeli objektumok
Szentháromság templom (6.919 km)
Pálffy-kastély (7.395 km)
Zsinagóga (7.413 km)
Ferences templom és kolostor, Szent Lépcső (7.538 km)
Zsinagóga (13.918 km)
Detrekő vára (20.243 km)
Szent Péter és Pál templom (22.197 km)
Pálffy kastély (25.318 km)
Zsinagóga (25.517 km)
Borostyánkő vára (27.590 km)

