Háromvízi nagyolvasztó
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 43,562'
Hosszúság (lon):
E 19° 30,213'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Ipari objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól pár km-re, a dél felé induló Háromvíz (Tri vody) völgyben.
Egyéb adat:
Az épület, igaz, csak pár méterrel, de már a messzi Libetbánya közigazgatási területén fekszik, bár úton csak Cserpatakról közelíthető meg.
Rövid leírás:
A 18. században a kincstár jelentős vasgyártó hálózatot alakított ki a Felső-Garam völgyében Breznóbánya és Besztercebánya között. A bányákból, nagyolvasztókból és hámorokból álló kincstári telepek központja Rónic volt. Az évszázados múltra visszatekintő vasgyártás gyors fejlődését a kincstári beruházások indították el az 1740-es évektől. A század végéig 2 nagyolvasztó épült Rónicon és több hámor a környező vidéken. 1786-ban felállították Rónicon a kincstári vasgyárak közös igazgatóságát, melyhez a századfordulón már hat nagyolvasztó és számos hámor tartozott. A 19. század közepén a hangsúly Zólyombrézóra helyeződik át, itt épül fel egy korszerű, de még vízi energiára és fafűtésre alapozott vasfinomító gyár, ami 1853-ban kezdte meg működését.
Az első háromvízi nagyolvasztót bányatársulatba tömörült besztercebányai és libetbányai polgárok alapították 1795-ben. Az előállított nyersvas feldolgozására azonban nem kaptak engedélyt, így tovább feldolgozás nélkül hozták forgalomba. 1840-ben Bikáson (Bujakova) vasfeldolgozó üzemet alapítottak, ahol a frissítő és nyújtó hámorok mellett rúd és lemezhengermű is működött. A háromvízi nyersvas kétharmadát ez az üzem dolgozta fel, egyharmadát öntvényként értékesítették. A kiegyezés után mindkét üzemet fejlesztették (a bikásit vasfinomító gyárrá), de az 1873-as gazdasági válságot követő években fokozatosan megszűnt a vasolvasztás Háromvízen.
A Vepor-hegység völgykatlanában, Cserpatak mellett található a háromvízi (Tri Vody) nagyolvasztó maradványa. A csekély romokat 1974-ben állítottak helyre. Az egykori üzemből csak az egyszerű vonalú, tört kőből épített kohótest maradt fenn a néhai kis ipartelep keleti szélén, az út mellett.
A leírás a www.vaskultura.hu honlap felhasználásával készült. Szíves segítségükért e helyütt is köszönetet mondunk.
Az első háromvízi nagyolvasztót bányatársulatba tömörült besztercebányai és libetbányai polgárok alapították 1795-ben. Az előállított nyersvas feldolgozására azonban nem kaptak engedélyt, így tovább feldolgozás nélkül hozták forgalomba. 1840-ben Bikáson (Bujakova) vasfeldolgozó üzemet alapítottak, ahol a frissítő és nyújtó hámorok mellett rúd és lemezhengermű is működött. A háromvízi nyersvas kétharmadát ez az üzem dolgozta fel, egyharmadát öntvényként értékesítették. A kiegyezés után mindkét üzemet fejlesztették (a bikásit vasfinomító gyárrá), de az 1873-as gazdasági válságot követő években fokozatosan megszűnt a vasolvasztás Háromvízen.
A Vepor-hegység völgykatlanában, Cserpatak mellett található a háromvízi (Tri Vody) nagyolvasztó maradványa. A csekély romokat 1974-ben állítottak helyre. Az egykori üzemből csak az egyszerű vonalú, tört kőből épített kohótest maradt fenn a néhai kis ipartelep keleti szélén, az út mellett.
A leírás a www.vaskultura.hu honlap felhasználásával készült. Szíves segítségükért e helyütt is köszönetet mondunk.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-01-08 00:53:25
Közeli objektumok
Öntött vas híd maradványa (9.776 km)
Régi városháza (Felső-Garam-menti Múzeum) (13.634 km)
Benedik-ház (13.645 km)
Szent Ferenc templom (15.735 km)
Régi vasúti híd a Garamon (16.813 km)
Zólyomlipcse vára (17.051 km)
Urbányi-Esterházy-várkastély (17.744 km)
Szent Zsófia plébániatemplom (17.804 km)
Szent Márton plébániatemplom (20.407 km)
A Szent Márton templom fa haranglábja (20.412 km)

