Megújulásunk támogatója:  

Kapi vára

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 3,288'
Hosszúság (lon):
E 21° 19,217'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A falutól északnyugatra, a várhegyen
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kapi várának romjai egy 499 méter magas, meredek oldalú hegy csúcsán omladoznak. Mivel főleg délen igen meredek a hegyoldal, erről vastag támpillérek támasztják a kőfalat, jellegzetessé téve az erősség látképét. A keleti oldalon épült alsóvár bejáratát az egykoron mély, de napjainkra már részben feltöltődött szárazárkon át közelíthetjük meg. Bejutva az alsóvár félkört formázó udvarára, bal felől elpusztult gazdasági épületeket pillantunk meg, míg jobbról az út egyre szűkülve egy boltíves helyiségig vezet.
Mindezen épületek félkörben övezik a magasabb sziklán emelkedő 34 x 13 méteres felsővár tömbjét. A felsővár déli oldalát boltívesen kiképzett várfal, míg az északi részét a palotaszárny szobái tagolják. Az épület emeletnyi magasságig áll, de a tetőzetet teljesen elpusztította az 1715-ös rombolás. Ugyanez érvényes az északnyugati sarkon emelkedő, egykor háromemeletes öregtoronyra is.

Kapi legkorább erődítését még az 1241-es tatárjárás előtti időkre teszik a történészek. A mongol invázió után IV. Béla király utasítására kővárakat emeltek a királyi birtokokon, ugyanígy tettek a gazdagabb bárók és nemzetségek is. A 14. század elején Aba Amadé nádor elfoglalta, az ő fiaitól csak az 1312-es rozgonyi csata után szerezte vissza I. Károly király, aki leromboltatta. Az újjáépítésre csak 1410 után került sor, mikor Luxemburgi Zsigmond király az őt támogató főnemesek egyikének, Kaproncai Andrásnak adta, várépítési engedéllyel együtt. A két évig tartó munkálatok során 7800 hordó égetett meszet használtak fel a kőfalaknál, melyek tartósságát még 9990 darab tojás belekeverésével is fokozták. A 16. században ez a vidék távol esett a török hódoltság területétől, ezért a magánvár kimaradt az akkori idők hadászati korszerűsítéséből, nem épültek ki a tüzérség elhelyezésére alkalmas védőművei. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején játszotta, mikor is Bálint sárosi alispán az embereivel egy ideig hősiesen védelmezte. Az 1715-ös pozsonyi országgyűlés elrendelte a lerombolását. A császári katonák felgyújtották az épületeket, és puskaporral részben megrongálták a védőműveket, melyeket többé nem építettek újjá.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-23 15:30:09
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.