Kávás-vár
Ország:
Ukrajna
Szélesség (lat):
N 00° 0,000'
Hosszúság (lon):
E 23° 0,667'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
nem
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől dél-délnyugatra, attól a ponttól nyugatra pár száz méterre, ahol a faluból a határ felé, délre tartó dűlőút eléri a határt.
Egyéb adat:
A várrom helye a mai ukrán-román határsávban van, megközelíthetetlen helyen. Elképzelhető, hogy már román területen fekszik.
Rövid leírás:
A megye délnyugati, mocsaras részére települt Akli falu neve okleveleinkben csak 1323-ban tűnik fel. Körülbelül egy évszázadig az Akly család, majd kihalta után leginkább leányági örökösök és régi adományosok, több-kevesebb ideig a Perényi, Maghy, Dalnoki Székely, Ödönffy, Barakonyi s végül a Gyulay család birtokolta.
A vár keletkezéséről eltérő vélemények ismeretesek: Pesty F. helynévtára szerint a vár a Matucsinaiaké volt, de mivel nem bírták fenntartani, 1545-ben Halmi birtokkal együtt elzálogosították Kávássy Kristóf huszti várkapitánynak. Soós E. úgy tudja, hogy Kávássy Kristóf már 1530-ban megszerezte a halmi uradalmat, s megtartása érdekében ő építtette Kávás-várat. Kávás-vár első ostroma nem sokáig váratott magára. 1546-ban Ferdinánd párthívei érdekében Báthory Andrást küldték Máramarosba, aki harcosaival megrohanta és bevette a várat. A rommá vált erődítményt 1564-ben Balassa Menyhért építtette újjá, hogy innen a huszti őrség túlkapásait ellensúlyozza. A János Zsigmond pártján álló Hagymási Kristóf embereivel és a huszti vár őrségével az egyik éjjel megtámadta az erősséget, melyben a pártütő Balassa által vezetett védősereg bátran ellenállt. Egész éjjel folyt érte a véres küzdelem, de Hagymási vitézeinek nem sikerült elfoglalniuk a várat. Az ostrom híre az országban nagy visszhangot váltott ki, az erdélyi fejedelem hívei a vár lerontását követelték. Hogy mi lett ezután Kávás-vár sorsa, nem tudni. Ismeretlen körülmények között pusztult el a 16. század második felében.
Akli falutól 1 km-re D-re, az országhatár drótkerítésétől elzártan, sűrű bozótban rejtőznek az erődítmény maradványai. A helybéliek elmondása szerint napjainkban már csak a falak földdel fedett vonulatai és szerteszét heverő tégladarabok láthatók.
Források: Lukinich Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez. 1561-65. Hadtörténeti Közlemények. 1913. (XIV). 587-588. Soós Elemér: Magyarország várai. 1889-1928. Ugocsa vármegye. XXX. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 3105. 8-11. Szabó István: Ugocsa megye. Bp. – Beregszász. 1994. 130, 176. Mizser Lajos: Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 1864 - 66. évi Helynévtárában. Nyíregyháza. 1999. 28-29, 47. Akli község helytörténészének, Bocskor Áronnak szóbeli közlése.
A leírás forrása: Karczag Ákos / http://varak.hu
A vár keletkezéséről eltérő vélemények ismeretesek: Pesty F. helynévtára szerint a vár a Matucsinaiaké volt, de mivel nem bírták fenntartani, 1545-ben Halmi birtokkal együtt elzálogosították Kávássy Kristóf huszti várkapitánynak. Soós E. úgy tudja, hogy Kávássy Kristóf már 1530-ban megszerezte a halmi uradalmat, s megtartása érdekében ő építtette Kávás-várat. Kávás-vár első ostroma nem sokáig váratott magára. 1546-ban Ferdinánd párthívei érdekében Báthory Andrást küldték Máramarosba, aki harcosaival megrohanta és bevette a várat. A rommá vált erődítményt 1564-ben Balassa Menyhért építtette újjá, hogy innen a huszti őrség túlkapásait ellensúlyozza. A János Zsigmond pártján álló Hagymási Kristóf embereivel és a huszti vár őrségével az egyik éjjel megtámadta az erősséget, melyben a pártütő Balassa által vezetett védősereg bátran ellenállt. Egész éjjel folyt érte a véres küzdelem, de Hagymási vitézeinek nem sikerült elfoglalniuk a várat. Az ostrom híre az országban nagy visszhangot váltott ki, az erdélyi fejedelem hívei a vár lerontását követelték. Hogy mi lett ezután Kávás-vár sorsa, nem tudni. Ismeretlen körülmények között pusztult el a 16. század második felében.
Akli falutól 1 km-re D-re, az országhatár drótkerítésétől elzártan, sűrű bozótban rejtőznek az erődítmény maradványai. A helybéliek elmondása szerint napjainkban már csak a falak földdel fedett vonulatai és szerteszét heverő tégladarabok láthatók.
Források: Lukinich Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez. 1561-65. Hadtörténeti Közlemények. 1913. (XIV). 587-588. Soós Elemér: Magyarország várai. 1889-1928. Ugocsa vármegye. XXX. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 3105. 8-11. Szabó István: Ugocsa megye. Bp. – Beregszász. 1994. 130, 176. Mizser Lajos: Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 1864 - 66. évi Helynévtárában. Nyíregyháza. 1999. 28-29, 47. Akli község helytörténészének, Bocskor Áronnak szóbeli közlése.
A leírás forrása: Karczag Ákos / http://varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2021-09-08 13:07:18
