Keresztelő Szent János plébániatemplom

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 50,058'

Hosszúság (lon):

E 16° 28,896'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kirchenplatz

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A terület a római kor óta folyamatosan lakott. A törökök háromszor dúlták fel a települést. A 17. századtól az Esterházyak uradalmához tartozott. 1775-ben mezővárosi rangot kapott.

A Keresztelő Szent János plébániatemplom magja román kori, majd késő gótikus stílusban átépítették. Első említése 1526-ból való. 1669-ben sekrestyével és új szentéllyel bővítették, 1675-ben a nyugati homlokzaton tornyot kapott. E két évszám a déli homlokzaton egy kőlapon olvasható. A DNY-i oldalon 1873-ban egy kápolnával bővítették az épületet. A templomot legutoljára 2006-ban restaurálták.
A jelenlegi templom barokk stílusú, egyhajós épület, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A torony négy szintes, lizéna tagolású, párkánya felett balusztrádos erkéllyel. Gúlasisakos toronysisakja van. Legrégibb harangja, mely a Szentháromságot és a Szeplőtelen Szüzet ábrázolja, 1772-ben készült Sopronban. A másik három harang 1947-ből való.

A toronyaljból nyílik a kapu, mely fölött egy fülkében Keresztelő Szent János kőszobra található. A templom külső falába számos reliefes, címeres sírkőlap van beépítve, a legrégebbi 1639-ből származik. A hajót és a szentélyt vimpergás, lépcsőzetes támpillérek erősítik.

A hajót késő gótikus hálóboltozat fedi, ennek bordái címeres konzolokra támaszkodnak. A szentélyben a falakon két oldalt egy-egy félköríves, stukkódíszes falfülke van. A szentély északi oldalán 18. századi falfestmény maradványai láthatók. Mivel a török puszítások során a templom berendezése megsemmisült, így a jelenlegi bútorzat a 18. századból való. A főoltár középpontjában a kismartoni Szűz Mária kegyszobor másolata áll. A baldachinszerű oltárfelépítmény szobrai: Szent Péter, Szent Pál, Keresztelő Szent János, Szent József.
A mellékoltár Szent Sebestyént ábrázolja. A fő szoboralak alatt, a tabernákulum két oldalán Xavéri Szent Ferenc és Szent Rókus szobrai állnak. Tematikája miatt pestisoltárnak is nevezhetjük. A szószék 1700 körül készült, mellvédjén fülkeszobrok találhatók, a fülkéket gazdag akantuszdíszítés választja el egymástól. Az 1989-90-es restaurálás során megtalálták a gótikus szentségházat, amit egy rács mögött mutatnak be.
Orgonája 1934-ből származik, ezt bővítették ki 1997-ben.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2013-07-30 16:20:28