Keresztelő Szt. János szerb görögkeleti ún. kistemplom

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 46,364'

Hosszúság (lon):

E 19° 6,605'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Njegoševa 1

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A templom egy egykori imahelyen készült. A korábbi keresztény templomot a török időkben mecsetté alakították. A törökök távozását követően szerb görögkeleti templomnak építettek át, s Keresztelő Szent Jánosnak (Sveti Jovan Preteča) szentelték. 1716-ban a Fruška gora-i Jazak szerb ortodox kolostorból a törökök elől ide menekültek a szerzetesek. Magukkal hozták az utolsó Nemanjić uralkodónak, V. Uroš-nak (uralkodott 1346-1371), Dušan cár fiának a földi maradványait és egyéb kegytárgyakat. Két évvel később visszatérhettek kolostorukba, és köszönetük jeléül hátrahagytak egy Szűz Mária ikont, amelyet Koszovóról hoztak az III. Arsenije Čarnojević (Csarnojevity) szerb pártriárka vezette 1690. évi nagy szerb vándorláskor. Az ikont a mai napig itt őrzik.

A régi templomot 1786-ban lebontották, és helyére 1790-ben emelték az újabbat barokk stílusban, a rokokó elemeivel. Az ikonosztázt 1809-ben Pavle Đurković (Gyurkovity) festette. Belső díszítését 1883-ban, az épületet 1978-ban felújították.

Forrás: visitsombor.org és zaprokul.org.rs (ismeretlen szerző)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2014-04-19 20:01:48