Megújulásunk támogatója:  

Késő középkori városerődítés maradványai

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 46,080'
Hosszúság (lon):
E 23° 35,850'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Potaissa u. 1–3. sz., Avram Iancu u. 1–27. sz., Republicii u. 3–7. sz., Universităţii u. 7–9. sz, M. Kogălniceanu u. 2–10. sz., Baba Novac (az utca déli vége és a 15. sz.), Tipografiei u. 17. sz.
Egyéb adat:
A koordináták a városerődítés legépebben fennmaradt részére, a Szabók tornyára mutatnak.
Rövid leírás:
Az Erdély egyik fontos és fejlett mezővárosának számító Kolozsvárt 1405-ben Zsigmond király emelte szabad királyi városi rangra, engedélyezve a település fallal való megerősítését. Az építkezés nyomban meg is indult, de teljes egészében csak a Mátyás-korban, a 14. század végére készült el. Ekkor a 3-4000 főnyi lakosságú városnak kb. 45 hektárnyi, szabálytalan téglalap alakú területet körbezáró, mintegy 3 km hosszúságú, gyilokjárós, lőréses fala állt. Ezt 18, a városi céhek gondjaira bízott torony erősítette, a bejárást 6 kapu biztosította. Építésekor felhasználták a már korábban álló Óvár (kb. a mai Mátyás-ház és környéke) északi és nyugati falait is, ez képezte az új városerődítés északnyugati részét.

A falakat és bástyákat a 16-17. században folyamatosan erősítették, karban tartották. Várad 1660-os eleste (a törökök általi elfoglalása) után Kolozsvárt kényszerűségből végvárrá kellett alakítani, ezzel a város szabad királyi státuszát elvesztette, irányítását katonai városparancsnok vette át. Nem változott a helyzet Erdély Habsburg kézre kerülését követően sem.

Az egyre elavultabbnak számító védművek kiváltására a 18. században a város feletti dombon megépült a modern, úgynevezett Fellegvár, és emiatt a városerődítés elvesztette valódi katonai jelentőségét. Már a 18. században felparcellázták a várárkot, a 19. század végére pedig a falak és tornyok döntő többségét lebontották. A kőanyagát a város új épületeinél használták fel, néhány faragványt, építési feliratot \"megmentettek\", melyek ma a városi múzeumban találhatóak.
Ma az egykori városerődítés egyedüli nagy és szabadon álló része a délkeleti sarkon álló Szabók tornya (lásd koordináták!) de több Avram Iancu utcai ház hátsó udvarán is láthatunk belőle nagyobb szakaszokat.

Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-05-25 13:14:14
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Szabók tornya (0.012 km)
Pap-ház (0.290 km)
Teleki-palota (0.302 km)
Folyovits-villa (0.317 km)
Villa (0.326 km)