Lázár-Harnoncourt kastély

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 19,311'

Hosszúság (lon):

E 20° 26,062'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Novosadska 7.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A kastély telkét Lázár Lukács örmény jószágkereskedő, kincstári bérlő vásárolta meg 1781-ben. A kastélyt , amely jelentős kulturális események tanújává vált, a nemesi rangot kapott Lázár János, majd Lázár Ágoston építtette. 1820-ban megnyitásakor többek között a kilenc éves Liszt Ferenc is hangversenyt adott.
A 19. század második felében Lázár Zsigmond tábornok alatt a birtok szőlő- és komlótermesztő központtá vált. Az écskai sör kelendő lett a környező vármegyékben.
Lázár Zsigmond özvegye, Viktorina 1871-ben férjhez ment Thurn-Taxis Egon Miksa belga herceghez, aki átvette az uradalom igazgatását. Mint nagy lóimádó, Thurn-Taxis herceg létrehozta a híres écskai ménest, megalapította a vármegye fajtiszta lovait tenyésztő egyletet és megkezdte a vadászturizmus kiaknázását.
A birtok 1888-ban Lázár Zsigmond lánya, Marianna és férje, a luxemburgi nemesi családból való Harnoncourt Félix gróf (teljes nevén Felix De la Fontaine et D’Harnoncourt-Unverzagt) kezébe került. Két gyermekük született: ifjabb Félix és Alice. A Harnoncourt család az écskai uradalom vezetését és családi életét is bécsi modorban szervezte meg. Külön hangsúlyt fektettek a főúri szórakozásokra: gyakoriak voltak a hangversenyek, az álarcosbálok, amelyek válogatott vendégsereg jelenlétében zajlottak le.
Az écskai uradalom belvízi területeit 1891-ben halastavakká alakították át. A kastély nagy kiterjedésű ligetszerű környékének gazdag vadállománya miatt a kastély közkedvelt vadászközpont volt, rendszeresen látogatták vadászat céljából. Európai hírű személyek és nagykövetek is Harnoncourt gróf vendégei voltak; Ferenc Ferdinánd trónörökös, akinek az idősebb Félix barátja, korábban adjutánsa volt, többször megfordult itt.
Az ifjabb Harnoncourt Félix gróf a kastély nagy csarnokában gazdag gyűjteményt alakított ki az Afrikából hozott vadásztrófeákból. A gyűjteménynek mára nyoma veszett.
Az 1910-es évek elején Pallavicini Artúr őrgróf, a volt konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet fia elvette Harnoncourt Alice-t és a családjával a húszas évek elejéig lakott a kastélyban.
A kastély eredeti berendezése nem maradt fenn; a katonaság és különböző vállalatok is birtokolták. Ma kastélyszállóként és festőművész-telepként működik.
2001-től a kerttel együtt műemlékvédelmi terület. 2005-től 2007-ig végeztek újítási munkálatokat.

A kastély elkerített birtokához maga a kastély épülete, a lovarda, a víztorony és a kert tartozik. A kastély mellett épület fel a római katolikus templom.
A kastély épülete angol stílusban épült. Folyamatos átalakításokon ment keresztül a Lázár-Harnoncourt család hatalmának növekedésével. Az épület a 19. század végén és a 20. század elején érte el végleges nagyságát és formáját. Az alaprajz hosszított L-alakot tükröz. A lakórészként szolgáló főszárny az utcára néz, míg hosszú kerti szárnnyal is rendelkezik. A külső falak díszítése visszafogott, klasszicista, sekély pillérekkel tagolt homlokzattal, a pillérek között nagy ablakokkal. A mellékszárny felől lehet felmenni az emeletes, piramistetős toronyba. Mindkét szárnynak magas manzárdtetős szerkezete van, a padlás szintjén háromszögletes ablakokkal.
A lovarda a park északkeleti részén található. Megőrizte az eredeti állapotát az 1820-as évekből. Klasszicista stílusban épült. Teljes körű restaurálásra szorul.
A víztorony a kastélytól északnyugatra levő csatornánál található. A német neoromantika jegyében épült a 19. század második felében. Nyolcszögletes, bástyás várt utánoz, mellette magas, karcsú nyolcszögletes kilátótoronnyal. Szintén felújításra szorul.
A nagy kiterjedésű kert nem maradt fenn eredeti pompájában. A megtizedelt növényzet mellett a szobrászati díszítések is megsínylették a történelem fordulatait. A kastély bejáratnál levő szobros szökőkutat időközben felújították; az eredeti terrakotta szobrot a kastélyban helyezték el és bronz másolatot tettek a helyére. Szent Hubertusz és Lázár Mihály emlékműveit szinté restaurálni kellene.

Forrás:
Borovszky S. (szerk.): Torontál vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest 1912. (http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0024/0.html)
Ismeretlen szerző (http://www.zrenjaninheritage.com)
Kertész Imre: Felújítják az écskai kastélyt. Magyar Szó 2006.12.06. (http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2006/12/06/main.php?l=b6.htm)
Stanić, R. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2013-05-07 20:29:23