Magin vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 26,836'

Hosszúság (lon):

E 19° 59,020'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falutól délkeletre egy jelentős kiemelkedés tetején

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Rimaszombattól északra, Orlaytörék (Malé Teriakovce) és Alsósziklás (Alsószkálnok, ma Nižný Skálnik) között, a Rima folyó bal partján emelkedik a 430 m magas Maginvár (Maginhrad) nevű hegy. A legcélszerűbb Alsósziklás felől megközelíteni a magaslatot, ahonnan a zöld jelzésen déli, majd keleti irányban haladva 45 perc alatt feljuthatunk a hegytetőre.

A várról okleveles említés nem maradt. Régebbi hagyományok alapján egyesek úgy vélték, hogy 1440 körül Giskra zsoldosai emelték. Az alatta fekvő Szkálnok falu a kalocsai érsekség birtoka volt. 1334-ben az érsek átadta cserébe Szécsényi Tamás erdélyi vajdának. Később a Széchy család kezén találjuk. A várhegy már az őskorban erődítve volt. Rézkori, pilinyi- és kyjatice leletek kerültek elő ebből a korszakból. Az őskori vár nyoma ma is megfigyelhető a hegyoldalban, leginkább azonban a hegy csúcsán maradt fenn. Itt, ahol a turistautat jelző tábla és a „Maginhrad” felirat áll, zárul le az őskori vár, mély kettős árokkal és tekintélyes méretű sánccal. Az őskori telep – melyről felmérés még nem született – D-i irányban a gerinc vége felé terjed ki. A helyi hagyomány és a korábbi kutatások a középkori várat a hegy DNy-i végének kiugró nyúlványára helyezik.

E feltételezett helyszínt 2004. június 12-én B. Kovács István és Dr. Nováki Gyula vezetésével jártuk be. Az itt elterülő ovális platót övező terepalakulatról (sánc?) nem dönthető el egyértelműen, hogy a középkori, vagy az őskori vár része volt valaha. A plató K-i, bal oldala mellett ÉK-DNy-i irányú, kb. 10 méter hosszú, 3,5 méter mély mesterséges vágat húzódik, melybe ÉK felől hajdan lépcsőfokok vezettek lefelé. E sziklába vájt kőlépcsőt a föld és kőtörmelék mára betemette, fényképek és egy korábbi, rövid ásatás azonban igazolja meglétét, az omladékból pedig középkori cseréptöredékek kerültek elő (B. Kovács István szóbeli közlése). Régebbi feltételezések szerint a furcsa, hosszúkás mélyedés vízgyűjtő lehetett, sokkal valószínűbb azonban, hogy kőfejtő volt, melynek anyagát a közelben valamilyen épület – talán erődítmény – építésénél használhatták fel. A plató D-i végében a földből kitüremkedő méternyi magas, repedező kőzet első ránézésre falsík képzetét kelti, valójában természetes képződmény. Középkori vár egyértelmű nyomai tehát e területen napjainkban nem láthatók. Azt, hogy valóban a hegy ezen végében állt egykor, csak ásatás tudná eldönteni.

Forrás: Karcza Ákos, http://varak.hu - további irodalommal

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2021-09-18 21:31:56