Nyári prímási palota
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 9,148'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,566'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Besztercebányai (ma: Banskobystrická) utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A székvárosuk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki.
A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és - feltételezések szerint - épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé vált Pozsonyi Kertet, az ország legelső, tudományosan is leírt arborétumát.
Valószínűleg 1614-től már itt lehetett az érseki székhely is. Lippai György érsek 1642-66. között új, késő reneszánsz palotát építtetett ide és fejlesztette a kertet is. 1761-65. között Barkóczy érsek utasítására a palotát Franz Anton Hillebrand építész tervei alapján késői barokk stílusban átépítették és bővítették, kialakítva mai képének legfőbb jellemzőit.
A három szintes, barokk palota szabályos, szögletes \"C\" alaprajtú épület. Leghangsúlyosabb része a tengelyben elhelyezett, rizalittal és magas manzárd tetővel is kiemelt középső rész, ahol a főbejárat is nyílik.
A 20. század második felében zajlott műemléki felújítással jócskán vesztett díszeiből az épület. A tőle keletre elhelyezkedő, azzal egykor szerves vizuális egységet alkotó zöldterületből a szocializmus idején Szabadság tér néven tragikus betondzsungelt építettek ki. A palotától északra a parkban egy - szintén kétes építészeti értékű - modern irodaépületet emeltek.
Ma a palotában a Szlovák Köztársaság Kormányának hivatala működik, így az nem látogatható.
A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és - feltételezések szerint - épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé vált Pozsonyi Kertet, az ország legelső, tudományosan is leírt arborétumát.
Valószínűleg 1614-től már itt lehetett az érseki székhely is. Lippai György érsek 1642-66. között új, késő reneszánsz palotát építtetett ide és fejlesztette a kertet is. 1761-65. között Barkóczy érsek utasítására a palotát Franz Anton Hillebrand építész tervei alapján késői barokk stílusban átépítették és bővítették, kialakítva mai képének legfőbb jellemzőit.
A három szintes, barokk palota szabályos, szögletes \"C\" alaprajtú épület. Leghangsúlyosabb része a tengelyben elhelyezett, rizalittal és magas manzárd tetővel is kiemelt középső rész, ahol a főbejárat is nyílik.
A 20. század második felében zajlott műemléki felújítással jócskán vesztett díszeiből az épület. A tőle keletre elhelyezkedő, azzal egykor szerves vizuális egységet alkotó zöldterületből a szocializmus idején Szabadság tér néven tragikus betondzsungelt építettek ki. A palotától északra a parkban egy - szintén kétes építészeti értékű - modern irodaépületet emeltek.
Ma a palotában a Szlovák Köztársaság Kormányának hivatala működik, így az nem látogatható.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-09-04 13:39:56
Közeli objektumok
Pisztory-palota (0.215 km)
Grassalkovich-palota (0.378 km)
Mária árva-menedékház (0.597 km)
Evangélikus Öreg Líceum (0.643 km)
Ortodox zsinagóga (0.656 km)
Aspremont nyári palota (0.661 km)
Szent Flórián-oszlop (0.676 km)
Református templom (0.708 km)
Szentháromság-templom (0.749 km)

