Oldal fényképészműhely

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 22,842'

Hosszúság (lon):

E 20° 23,230'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Narodnog fronta 5 (Népfront utca 5)

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az első fényképészműhely Oldal István (1825—1916) nevéhez fűződik. A tanulmányainak elvégzését követően kalligráfiát és festőművészetet is tanult.
Pályafutása kezdetén elemi iskolában rajztanárként dolgozott (1849—1851). Fényképészettel az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után kezdett el foglalkozni a vidéken megforduló pesti és bécsi vándorfényképészek hatására. A képzőművészet területén szerzett tudásának köszönhetően csakhamar dagerrotípia (daguerréotype) eljárással fényképeket készített, és 1854-ban megnyitotta első műtermét a mai Miletićeva utcában (ez számít az egykori Jugoszlávia legkorábbi ilyen jellegű műtermének). Időközben a mai dr Zoran Đinđić térre, majd véglegesen a Sonja Mariković partra költözött. A legutóbbi épületet eredetileg Vágó Pál festőművésznek hozta létre a vármegye 1897-ben, hogy megfesse a Ferenc József előtt fölvonuló bánáti nemesség festményét.
Az épületet műteremnek alakították ki. Sárga téglából épült. Az emeleten nagy ablakokkal és üveglapos bádogtetővel biztosították a fényességet.
Oldal István sok portréfotót készített, de rendkívüliek a falusi életről, a tájról és a város építési munkálatairól készített fényképei.
Az ifjabb Oldal István is a fényképészpályát választotta. A család velencei, berlini és londoni kiállításokon is részt vett, ahol kelendőek voltak kiváló minőségű alkotásai.
A városban a korai megalapozásnak és az Oldal családnak köszönhetően a fényképészetet magas fokon művelték, a fotóművészet az évek során sok jelentős elismerésben részesültek.
1987-ban az épület tervezőcég irodájává való átalakításkor a tető üvegelemeinek számát csökkentették. A 2005. évi épületmentéskor a Nagybecskereki Városi Levéltár kiállítótermének alakították át.

Forrás:
Stanić, R. (ur.): Veliki Bečkerek – Petrovgrad – Zrenjanin. Zrenjanin 1995.
Ismeretlen szerző (http://www.zrenjaninheritage.com)

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2013-05-11 18:51:11