Pazini vár
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 14,402'
Hosszúság (lon):
E 13° 55,855'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település latin neve:
Cím:
Ulica Julesa Vernea – Prilaz Kastel
Egyéb adat:
A mai városszövetben meglehetősen nehezen megtalálható a vár, amelyet a Pazinčica-patak feletti sziklaszirtre (Fojba-barlangszakadék) építettek. Szabálytalan ötszög alaprajzú, belső udvaros, több építési fázisban kialakított épületegyüttes. Isztria egyik legépebben maradt, több mint egy évezrede megszakítás nélkül használt vára/várkastélya.
Rövid leírás:
A pazini vár első fennmaradt írásos említése a 10. század végéről való, feltehető, hogy ebben az évszázadban épült fel a poreč-i püspökség keleti birtokközpontjaként. A vár körül alakult ki a katlanszerű völgyben a középkori város. A 12. század végén a görzi/goricai grófok székhelye lett, pazini grófság néven a 14. század végétől szerepel a forrásokban. A grófi család kihalása után Habsburg-birtok lett a 15-16. század fordulóján. Az ezt követő csaknem másfél évszázadban a vár fontos szerepet játszott a Velencével Isztria birtoklásáért folytatott harcokban. 1766-ban a Montecuccoli-család lett az épületegyüttes birtokosa, egészen a második világháború végéig. Napjainkban történeti, néprajzi kiállításnak ad otthont. Bár fő frontja a belváros felé, keleti irányba magasodik, a bejáratot az északnyugati részen találjuk.
A kezdetben egyetlen, kétemeletes épületszárnyból és négyzetes alaprajzú tornyokból álló együttest a 13-16. század között többször bővítették, illetve átépítették, mai tömegét feltehetően a 19. században nyerte el.
A pazini, vagyis pisinoi várkastélynak magyar irodalomtörténeti vonatkozása is van. Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében ide zárják be a címszereplőt társaival együtt. A kivégzésük elől regényben a szakadékba leereszkedve menekülnek el. A könyv tette híressé a várat, a városban minden évben Verne-napot rendeznek június 26-án.
A kezdetben egyetlen, kétemeletes épületszárnyból és négyzetes alaprajzú tornyokból álló együttest a 13-16. század között többször bővítették, illetve átépítették, mai tömegét feltehetően a 19. században nyerte el.
A pazini, vagyis pisinoi várkastélynak magyar irodalomtörténeti vonatkozása is van. Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében ide zárják be a címszereplőt társaival együtt. A kivégzésük elől regényben a szakadékba leereszkedve menekülnek el. A könyv tette híressé a várat, a városban minden évben Verne-napot rendeznek június 26-án.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2017-07-24 14:27:48
Állapotjelentések
2017.09.08 14:33 ngabi állapot: 5 - koordináta: N 45° 14,420' E 13° 55,815' - egyéb
Védett emlék. Nyilvántartási szám: Z-2437
A kastély kapuja fölött címerek az egykori urakra emlékeztetnek.
A kastélyban Néprajzi múzeum van, a pincében tömlöc.
Az udvarban mély kút, ágyú golyókkal körberakva.
Itt a bástyában raboskodott Verne hőse a Sándor Mátyás, rabtársaival, akik a villámhárítón lemászva eltűntek a barlangokban.
Közeli objektumok
Városfalak és középkori városszerkezet (6.548 km)
Salamon-palota (6.563 km)
Szűz Mária-templom (6.585 km)
Volt bencés, majd pálos kolostor (8.389 km)
Középkori városszerkezet (15.232 km)
Szent Jeromos temetőkápolna (15.240 km)
Dvigrad romvárosa (15.654 km)
Szent Márton-bazilika (16.223 km)
Szent Lőrinc-templom (16.251 km)
Városfalak, városszerkezet (16.260 km)

