Pestis-oszlop

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 55,123'

Hosszúság (lon):

E 16° 25,851'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Szakrális plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Hauptstrasse 8 előtt

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falu már az újkőkorban lakott volt. A római időben a Savaria-Vindobona hadiút haladt át e területen. A honfoglalás után határőr település, eredeti neve Cseke. Nagy Lajos király a szarvkői uradalomhoz csatolta. A törökök 1529-ben és 1683-ban is pusztítottak a faluban. 1683-ban a templomot és a minorita kolostort is felgyújtották. 1702-től az Esterházy-uradalom része.

A faluban kétszer pusztított jelentősebb pestisjárvány: először 1679-ben, majd 1709-ben - ez alkalommal a település negyede áldozatul esett a kórnak. A pestis-oszlopot az utóbbi járvány után, 1713-ban emelték az életben maradottak hálából, illetve könyörgésül, hogy a járvány ezentúl kerülje el falujukat.

A kőből faragott, barokk stílusú oszlop háromszög alaprajzú talapzatán a megszokott \"pestis-szentek\" állnak fél életnagyságban, ismert attributumaikkal: Szent Rókus, Szent Sebestyén, Xavéri Szent Ferenc, Assisi Szent Ferenc és Szent Rozália. Az oszlop tetején az előbbiektől nagyobb méretű, a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázoló (Immaculata) szobor áll. A kígyót taposva, a glóbuszon álló, mozgalmasan redőzött köpenyű főalak feje körül aranyozott csillagos fém glória.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2013-07-22 17:20:38