Pogányvár

A képek forrása: www.varak.hu

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 27,012'
Hosszúság (lon):
E 25° 39,228'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu határának nyugati részén, a hegyekben.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Csíkszeredától É-ra, Csíkrákos (Racu) község Ny-i határában, a Vár-patak és a Szilas-patak által közrefogott 1273 m magas sziklacsúcson állnak Pogányvár romjai. Felkeresése Csíkrákos faluból az autóval is járható, „kék kereszt” jelzésű földúton a legcélszerűbb. A községből a mezőn 6 km-t megtéve, a Hargita erdejének szélétől már csak gyalog, kb. 1 km-es, nem túl nehéz kapaszkodó következik, majd ennek leküzdése után, a csúcsra érve megpillantjuk a romokat.
A hegy É-i, Ny-i és D-i oldalai meredekek. A D-i oldalon a hegynyúlvány egy hegyháthoz kapcsolódik, ezt a részt egy sánccal vágták át. A fennsík É-i és K-i szélén 2 m magasságban mésszel összerakott kőfal húzódik. Az ÉK-i sarokban egy beugró négyszögű saroktorony van, a D-i és a Ny-i oldalon a várfal hiányzik.
A várban 1959-60-ban végeztek feltárási munkálatokat. Az ásatás folyamán egy dák vár falmaradványai kerültek elő, s ezekre épült a középkori vár. A feudális vár 1-2 m széles, mésszel összerakott fala az É-i és K-i oldalon egyes helyeken még 2 m magasságban most is látható. A vár ÉK-i sarkát egy 3,5 x 3 m belvilágú, négyszögű beugró sarokbástyával, a DK-i sarkát pedig egy támpillérrel erősítették meg. A vár K-Ny-i irányú hossztengelye 60 m, É-D-i átmérője 35 m. A kutatóárkokban középkori és dák edénytöredékek, vaseszközök és fegyvertöredékek kerültek elő.
Ami a középkori vár építési idejét illeti, az előkerült középkori kerámia, munkaeszközök és fegyverek alapján a 12-13. századra tehetjük. A vár belterületén előkerült lakóházmaradványok, valamint a középkori leletek azt mutatják, hogy a várat huzamosabb ideig, a 14-15. századig lakták. Ez utóbbit bizonyítja a régészeti anyagból egy sarkantyú, valamint egy kardhüvelytöredék is.
A vár létrehozását a határvédelem tette szükségessé, s a telegdi székelyek Udvarhelyről Csíkba való betelepedése után egy székely főember királyi adományként birtokolhatta; sajnos, nevét az oklevelek nem őrizték meg. Ezzel magyarázható meg, hogy a várat még a középkor derekáig használták. Az erődítmény négyszögű formájában alkalmazkodott a domb természetadta lehetőségeihez. Építési technikája, a beugró négyszögű torony mind azt bizonyítják, hogy egyik láncszeme volt annak az egységes határvédelmi rendszernek, melyet a feudális magyar királyság Erdély keleti határán elég korán kiépített.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
A hegy É-i, Ny-i és D-i oldalai meredekek. A D-i oldalon a hegynyúlvány egy hegyháthoz kapcsolódik, ezt a részt egy sánccal vágták át. A fennsík É-i és K-i szélén 2 m magasságban mésszel összerakott kőfal húzódik. Az ÉK-i sarokban egy beugró négyszögű saroktorony van, a D-i és a Ny-i oldalon a várfal hiányzik.
A várban 1959-60-ban végeztek feltárási munkálatokat. Az ásatás folyamán egy dák vár falmaradványai kerültek elő, s ezekre épült a középkori vár. A feudális vár 1-2 m széles, mésszel összerakott fala az É-i és K-i oldalon egyes helyeken még 2 m magasságban most is látható. A vár ÉK-i sarkát egy 3,5 x 3 m belvilágú, négyszögű beugró sarokbástyával, a DK-i sarkát pedig egy támpillérrel erősítették meg. A vár K-Ny-i irányú hossztengelye 60 m, É-D-i átmérője 35 m. A kutatóárkokban középkori és dák edénytöredékek, vaseszközök és fegyvertöredékek kerültek elő.
Ami a középkori vár építési idejét illeti, az előkerült középkori kerámia, munkaeszközök és fegyverek alapján a 12-13. századra tehetjük. A vár belterületén előkerült lakóházmaradványok, valamint a középkori leletek azt mutatják, hogy a várat huzamosabb ideig, a 14-15. századig lakták. Ez utóbbit bizonyítja a régészeti anyagból egy sarkantyú, valamint egy kardhüvelytöredék is.
A vár létrehozását a határvédelem tette szükségessé, s a telegdi székelyek Udvarhelyről Csíkba való betelepedése után egy székely főember királyi adományként birtokolhatta; sajnos, nevét az oklevelek nem őrizték meg. Ezzel magyarázható meg, hogy a várat még a középkor derekáig használták. Az erődítmény négyszögű formájában alkalmazkodott a domb természetadta lehetőségeihez. Építési technikája, a beugró négyszögű torony mind azt bizonyítják, hogy egyik láncszeme volt annak az egységes határvédelmi rendszernek, melyet a feudális magyar királyság Erdély keleti határán elég korán kiépített.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-29 20:40:08
Közeli objektumok
Csicsóvár (7.448 km)
Cserei-kúria (8.565 km)
A madéfalvi veszedelem emlékoszlopa (9.081 km)
Szent György plébániatemplom (9.108 km)
Nagyboldogasszony plébániatemplom (12.364 km)
Római katolikus plébániatemplom (13.429 km)
Római katolikus Szent János templom (13.713 km)
Biális-kúria (13.967 km)
Római katolikus plébániatemplom (14.275 km)
Csonkatorony (14.818 km)