Pósa Lajos szobra
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 20,539'
Hosszúság (lon):
E 20° 12,342'
Védettség van?
nem
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu központjában, a fő út mellett felépült iskola előtt szabadon áll.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Rimaszombathoz közeli, Balog-völgyi falucska, Nemesradnót szülötte volt Pósa Lajos (1850-1914) író, újságíró, lapszerkesztő, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Több, mint félszáz kötetnyi gyermekverse és mintegy 800 gyermekdal-szövege jelent meg. Utóbbiak közül több százat meg is zenésítettek, mégpedig olyan neves művészek, mint Dankó Pista vagy Bartók Béla. Benedek Elekkel megalapították az első, kifejezetten gyermekeknek szóló, irodalmi lapot, Az én újságom címmel, melyet Pósa hosszú időn át szerkesztett. Halálakor szinte nem volt olyan magyar gyermek és felnőtt, aki ne ismerte volna Lajos bácsi nevét.
Halála után húsz évvel a nemesradnóti református tanító, Bodon Lajos kezdeményezése gyűjtés indult Pósa szobrának felállítására. A Trianon utáni ájultságából ébredő csehszlovákiai magyarság, főleg az értelmiség egy emberként mozdult meg az ügy érdekében. Ennek köszönhetően még ez évben, 1934. július 1-én, országos ünnep keretében, hatalmas tömeg előtt leplezték le az alkotást a radnóti iskola előtt.
A 2. világháborút követő időszakban, amikor számos magyar, ill. polgári témájú köztéri alkotást veszély fenyegetett, a helyi CSEMADOK aktivistái először elővigyázatosságból bedeszkázták, majd a biztonság kedvéért leszerelték és a templom egyik falépcsője alatt deszkákkal elrejtették az alkotást. Csak 1964-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, újból ünnepélyes keretek között.
A nagy mesemondót idős korában ábrázoló, életnagyságú bronz mellszobrot Margó Ede budapesti szobrászművész készítette. Az erősen eklektikus, kőből faragott szobor-talapzat a Ferenczy-fivérek munkája.
A helyi közösség Pósa Lajos születésnapján rendszeresen koszorúzza az emlékművet, melyet a felvidéki magyarság nagy becsben tart.
Halála után húsz évvel a nemesradnóti református tanító, Bodon Lajos kezdeményezése gyűjtés indult Pósa szobrának felállítására. A Trianon utáni ájultságából ébredő csehszlovákiai magyarság, főleg az értelmiség egy emberként mozdult meg az ügy érdekében. Ennek köszönhetően még ez évben, 1934. július 1-én, országos ünnep keretében, hatalmas tömeg előtt leplezték le az alkotást a radnóti iskola előtt.
A 2. világháborút követő időszakban, amikor számos magyar, ill. polgári témájú köztéri alkotást veszély fenyegetett, a helyi CSEMADOK aktivistái először elővigyázatosságból bedeszkázták, majd a biztonság kedvéért leszerelték és a templom egyik falépcsője alatt deszkákkal elrejtették az alkotást. Csak 1964-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, újból ünnepélyes keretek között.
A nagy mesemondót idős korában ábrázoló, életnagyságú bronz mellszobrot Margó Ede budapesti szobrászművész készítette. Az erősen eklektikus, kőből faragott szobor-talapzat a Ferenczy-fivérek munkája.
A helyi közösség Pósa Lajos születésnapján rendszeresen koszorúzza az emlékművet, melyet a felvidéki magyarság nagy becsben tart.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-18 03:22:48
Közeli objektumok
Farkas-kastély (2.227 km)
Református templom (2.600 km)
Református templom (2.744 km)
Református templom (4.614 km)
Szent Pál megtérése plébániatemplom (4.642 km)
Református templom (5.019 km)
Bornemisza-kastély (5.091 km)
Bornemisza-kúria (5.191 km)
Református templom (5.542 km)

