Rapsonné vára

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 35,093'

Hosszúság (lon):

E 25° 11,273'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A telepüéstől több kilométerre északkeletre lévő Vártetőn

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az egykor Maros-Torda vármegyében fekvő, fürdőjéről nevezetes Szováta településtől K-re fekvő Illyésmező (Ilieşi) közelében található Rabsonné vára, amely közigazgatásilag Parajdhoz tartozik

A várról okleveles források nem maradtak fenn. A kutatók szerint az Árpád-korban emelték a 11-12. század fordulója körül. Ebben az időszakban az Erdélyi-medencét keletről és délről szegélyező mészhabarcsos kötésű, kőfalas várak sorát építették a Keleti-Kárpátok és az Erdélyi-havasok („Déli-Kárpátok”) belső hegyvonulatai, magaslatai előterében. Rabsonné vára az erdélyi határvédelmi rendszer tagjaként a bucsini átjáró őrzését látta el Firtos várával együtt. Pusztulásának ideje bizonytalan, az Árpád-kor végét már aligha érte meg.

A Székelyudvarhelyi Múzeum által kezdeményezve 1974 kora nyarán Ferenczi István vezetésével ásatások folytak a várban.
A 82 m hosszú, 46-48 m széles, tulajdonképpeni vártető mind északon, mind délen nagy fáradtsággal megmászható oldallal ereszkedik a környező völgyek felé. A déli oldal utolsó, nyugati harmada, valamint a nyugati oldal sziklafallal zárul. Az egykor leginkább veszélyeztetett keleti hegynyakon 2,5 m-nél mélyebbre nemigen ásott, 6 m hosszú védőárok húzódik.

A nem túlságosan terjedelmes vártető hadászati és harcászati előnyeit alaposan kihasználó erősség hossza a keleti faltól a nyugatiig 115 m, szélessége 41 m körüli. Szélesebb keleti felében többé-kevésbé szabályos négyszögnek indul, de az északi fal kb. 51, a déli pedig csaknem 37 m-es futás után szabályos rakattal zárul. Az északi és a déli fal bizonyos távolságon túli megszűntének sajátságos volta részben a tetőcske nyugati felének természet adta jobb védhetőségével, részben talán elkeskenyedésével magyarázható. A déli falrész nyugati végződésétől mért 72-76 m-nyi távolságra azonban végein szabályos falrakattal záruló, külső kerületén kb. 30 m hosszú, félkörívben „kikülönített” falszakasz akadályozta a Rabsonné sziklája felőli, oldalozva viszonylag könnyebb felhatolási lehetőséget. Az 1,8 – 2 m vastag várfalak nagyobb andezittömbökből, sok habarccsal készültek.
Orbán Balázs nézetével szemben a vár bejáratát az északkeleti sarokban találták meg a régészek. A keleti falszakasz előtt, a keskeny sziklanyeregből vezetett az út a kapuhoz. Az ásatási szelvénnyel két helyütt is átmetszett útmaradványt, mint kiderült, egyszerűen a menedékes lejtőbe vágták.

A feltárás során napvilágra jutott fazéktöredékek javarésze a 11. század végére, a 12. századra keltezhető. Egy középkori, rézlemezből készült üst maradványa is előkerült.
A vár belsejében kőépület maradványaira nem leltek. Az ásatás közben felszínre bukkant, csekély mennyiségű, pelyvanyomos, olykor szinte salakossá égett szuvatrög alapján ítélve az őrség a kerítőfalon belül felállított, mohával, pelyvás sárral betömködött nyílású kéregsátrakban, vagy inkább durván összerótt boronaházakban tanyázhatott.

Rabsonné-vára kapujában és a vár belterületén határozott égésnyomokat, elszenesedett gerendákat figyeltek meg az ásatók. Ez a jelenség valószínűleg egy ellenséges támadás okozta tűzvészhez kapcsolható. A vár végromlásának pontos idejét azonban nem sikerült megállapítani.

Megközelítése:
A Szovátából induló „kék háromszög” jelzést követve rossz minőségű közúton 2 km megtétele után Illyésmező faluba érünk, majd azon áthaladva, a jelzés nyomán K felé haladunk. Ezután 3 km-t teszünk meg a Juhod-patak mentén. Utunk vége felé „kék kereszt” turistajelzés ágazik el jobbra, és vezet föl a mellettünk magasodó 952 m magas Vártetőre, a romokhoz.

A várrom másik megközelítési módja: Parajdot a 13B műúton K-i irányban elhagyva, a Kis-Küküllő völgyében felfelé haladva, az 5. kilométerkőnél autónkat a parkolóban hagyjuk. A műúttól balra kanyarodva, a hegyi kaszálókat átszelő, kaptatós mezei úton kis nyeregbe érkezünk: ez az un. „Várkapu” vagy „Várnyak”. Az elénk táruló sziklaalakzat a Rapsonné köve (905 m, 2,5 km-re a műúttól). Az előttünk meredező Vártetőn állt egykor a vár, amit DK felől érdemes megmászni.

A leírás forrása: www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2015-02-02 01:17:00