Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus templom

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 31,849'
Hosszúság (lon):
E 21° 10,019'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Chym-Perin
Egyéb adat:
Hím eredetileg önálló község Kassától délre, Abaújszinától dél-nyugatra, ma Perény-Hím település része. A község létére utaló első írásos adat egy 1294. évi oklevélben található, melyben Hími Tamást említették. Miklós hími pap nevét egy 1325-ben kiadott oklevélből ismerjük. A hími plébánia 1332-1333-ban is szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1767-ben a magyar királyi helytartótanács leirata vizsgálatot rendel el a Hím községben szerveződő református egyház viszonyaira vonatkozóan. Az irat szerint ekkor még állt a templom régebbi szentélye és még megvolt a későgótikus bordás boltozata.
Rövid leírás:
A legkorábbi hími templomról biztosan csak az állítható, hogy 1321-ben már állt. Erről az első templomról régészeti kutatás hiányában egyelőre csak feltételezhető, hogy egy félköríves szentélyzáródású apszissal végződő épület volt. Innen származhat az a sok 4,5-5 cm vastag lapos középkori tégla, mely a környéken álló 13-ik századi templomok épületeire jellemző. A második, az egész épületre kiterjedő középkori periódusból, egy egységes gótikus templom képe bontakozik ki, amelyből a mai napig áll még a hajó. A kutatás során a mai szentély belsejéből kibontott fontosabb faragott kövek tagozataiból következtetni lehet a valószínűleg a nyolcszög öt oldalával záródó akkori szentély formájára és annak bordás boltozatára is. A bordaprofilok két oldalt hornyolt orrtagosak, a boltvállak egy függő hengertagból indultak. Az egyik alján eddig azonosítatlan, részben lefaragott címerpajzs van. A szentélynek legalább két gótikus kőkeretes ablaka volt. A templom töredékesen megmaradt déli kapuja jellegzetesen reneszánsz profilozású.
Mindezek alapján a templom gótikus szentélyének építése a 15. század végére, 16. század elejére tehető. Ez a templom a korabeli források szerint 1733-ban rossz állapotban, 1769-ben romosan, de még állt. Ezután építették a templom új, barokk szentélyét Josephus Korponay és Stefanus Márczy támogatásával, akinek képmása a templom szentélyének északi falán, egy fogadalmi képen látható. Új fedélszék épült és átalakították a hajó gótikus ablakait is.
A harmadik nagyobb mértékű átépítésre 1865 után Répászky Mihály terve alapján került sor, kisebb módosításokkal. A terv eredetileg sekrestye, karzat és huszártorony építésére és a nyugati homlokzat átalakítására készült, de a huszártoronyból végül a nyugati homlokzat elé épített torony lett. A huszadik század során a templom már csak „pusztult“. Tönkrement a szentély, eltűnt a Szent Istvánt és Szűz Máriát Jézussal ábrázoló 18. századi századi oltárképe. Nyomtalanul eltűnt a templom oltára, szószéke, szentségtartója.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-13 23:13:57
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Szojka-kapu (15.198 km)
Városháza (15.271 km)
Kovácsműhely (15.410 km)