Salgó-vár

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 44,909'

Hosszúság (lon):

E 23° 53,134'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falutól délnyugatra a hegyekben

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Nagyszebentől keletre, a Szebeni-havasok északi lábánál, a Szibieli-patak mellett települt Szibiel (Sibiel) község. Várának romja a falu határában magasodó 1098 m magas Vârful Zidului csúcsán kereshető fel. A Szibiel-patak mentén haladó hegyi úton a sárga kör jelzést követve, 6 km-es gyaloglással juthatunk falai alá.

A régebbi szakirodalom az oklevelekben is említett erdélyi Salgó várát általában Orlát területére helyezte. A román és magyar kutatók többsége (Hermann Fabini, T. Octavian Gheorghiu, Aurel Decei, Dénes József, stb.) ma már amellett foglal állást, hogy Salgó vára a Szibiel feletti hegycsúcson lévő romokkal azonos.

Salgó királyi várként épült fel valamikor a 13. század második felében. A tartományúri harcok során, Kán nb. László vajda fiainak uralma idején Talmácsi Konrád fiai, Miklós és János birtokolták. Tőlük 1322-ben cserével szerezte meg a várat I. Károly király (1307-1342) tartozékaival, Szászszékessel, Omlással, Feketevízzel, Váraljafaluval, valamint öt más román településsel együtt. A király 1324-ben, mint a hűtlen Konrád fia János egykori várát, adományozta oda Kácsik nb. Szécsényi Tamás erdélyi vajdának. Ezután az erődítményt többé nem említik.

A kelet-nyugati irányban elterülő, ovális alakú vár falakkal határolt területének hosszúsága 65 m, szélessége 34 m. Az északnyugati sarokban található a vár központi részét képező, 6,50 m belső átmérőjű és 2 m falvastagságú, kör alakú torony. Romja belül 2,5 m magas, külső oldalát az idők folyamán a kőtörmelék szinte teljesen feltöltötte. A plató szélén a torony falaiból kiinduló, sziklás altalajra épült kerítőfal fut körbe, mely a keleti, déli és nyugati oldalon 1-2 m magas. A egyenes vonalban keleti irányba induló északi várfal maradt fenn a legjobb állapotban, mintegy 3-4 m magasságban. A torony melletti szakaszon egy kitöredezett ablaknyílás is megfigyelhető benne. A kerítőfal vastagsága az északi és nyugati oldalon 2 m, a déli és a keleti részen kb. 2,40 m. A várkapu helye vitatott, feltehetően a vár délnyugati sarkában lévő elpusztult falszakasz helyén állt. A vár közepén beomlott ciszterna maradványa látható, melyet 1938/39-ben tártak fel. A sziklába vájt, kör alakú, 6 m mély ciszterna átmérője 3,70 m. Oldala kővel van kifalazva az aljától számított 1-1,50 m magasságtól kezdve egészen a pereméig. A ciszterna helyén napjainkban sajnos már csak alaktalan gödör tátong a beledobált kő és föld, valamint a kincskeresők vandál pusztításai miatt. A várat kívülről egy 6-7 m széles mesterséges árok veszi körbe, mely most is jól kivehető. A délnyugati oldalon, kb. 10 méterrel alacsonyabb szinten még egy mesterséges árok figyelhető meg.

A leírás forrása: Karczag Ákos-Szabó Tibor / www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-10-01 12:10:50