Sáros vára
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 3,155'
Hosszúság (lon):
E 21° 10,550'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Külterületen, a településtől ÉNY-ra lévő, ovális, erdővel borított, kúp alakú, 570 m magas hegy, a Sárosi várhegy (Šarišský hradný vrch) platóján található.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű település fölötti hegyre talán még a tatárjárás (1241-42) előtt emelték Sáros várát, amely a 18. századig a hasonnevű megye székhelye és egyben a Magyar Királyság egyik fontos ÉK-i határvára volt. A korai keltezést támogató adat szerint a vár kápolnájába temették el II. Béla király egyik leányát. A királyi építésű vár a 13-14. sz fordulóján magánföldesúri kézbe került: az Aba nemzetséghez. A 15. században a betörő huszita harcosok évtizedekre megvetették itt lábukat, csak Mátyás király verte ki innen őket. Szerepet kapott a „Királyi” Magyarország és Erdély közti háborúkban és a 17. századi kuruc küzdelmekben is. A vár végső pusztulása 1684. körülre tehető, amikoris a Habsburgok kurucellenes harcaiban végleg a császáriak kezére került.
A nagyjából É-D-i irányban elnyúló, hatalmas platót körülölelő falak egy különösen nagy területű, 4,5 hektárnyi huszárvárat ölelnek körül. Bejárata ÉK felől nyílt, egy ó-olasz típusúvá átépített kapuépítményen keresztül. A külsővár viszonylag vékony, falai és félkör vagy patkó alaprajzú tornyai, melyek javarészt romosan, de még magasan állnak, a 15. században épültek. A vár központjában találjuk annak legidősebb, még a 13. században épült részét, a hatalmas, 13x13 méteres alaprajzú, 4 m-nél is vastagabb falú öregtornyot, mely egykor 28 m magas lehetett. E tornyot szabályos téglalap alaprajzú, erős kerítő falak és palotaszárny vette körül, melyet kívülről még szárazárokkal is megerősítettek. A hatalmas, javarészt még kutatatlan vár egykor volt épületeire ma csak a sűrű bozótban mutatkozó felszíni alakulatok, kisebb-nagyobb falcsonkok, horpadások utalnak.
A nagyjából É-D-i irányban elnyúló, hatalmas platót körülölelő falak egy különösen nagy területű, 4,5 hektárnyi huszárvárat ölelnek körül. Bejárata ÉK felől nyílt, egy ó-olasz típusúvá átépített kapuépítményen keresztül. A külsővár viszonylag vékony, falai és félkör vagy patkó alaprajzú tornyai, melyek javarészt romosan, de még magasan állnak, a 15. században épültek. A vár központjában találjuk annak legidősebb, még a 13. században épült részét, a hatalmas, 13x13 méteres alaprajzú, 4 m-nél is vastagabb falú öregtornyot, mely egykor 28 m magas lehetett. E tornyot szabályos téglalap alaprajzú, erős kerítő falak és palotaszárny vette körül, melyet kívülről még szárazárokkal is megerősítettek. A hatalmas, javarészt még kutatatlan vár egykor volt épületeire ma csak a sűrű bozótban mutatkozó felszíni alakulatok, kisebb-nagyobb falcsonkok, horpadások utalnak.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-10-02 16:17:08
Közeli objektumok
Szent Kunigunda kápolna (1.469 km)
Szent Jakab római katolikus plébániatemplom (1.961 km)
Szeplőtlen Mária oszlop (7.512 km)
Eperjesi vértanúk emlékműve (7.529 km)
Evangélikus kollégium (7.577 km)
Evangélikus templom (7.600 km)
Szent Miklós plébániatemplom (7.645 km)
Rákóczi-ház (7.685 km)
Caraffa-börtön (7.697 km)
Csontvári Kosztka Tivadar szülőháza (7.979 km)

