Határeset-programunk támogatója:  Nemzeti Kulturális Alap

Steiner-kastély



Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 47° 53,341'
Hosszúság (lon):
E 18° 12,001'
A koordináták csak a településre és nem az objektumra mutatnak!
Védettség van?
nem
Típus:
Kastély (és kertje)
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 1
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Ógyalla
Egyéb adat:
Rövid leírás:
1901-ben szecessziós stílusban épült. Ma vendéglő.
Adatlapot készítette:
Marcius
Adatfelvétel ideje:
2011-03-23 15:14:12
 
 

Állapotjelentések

2014.08.24 11:00 janos.egresi állapot: 4 - koordináta: N 47° 52,396' E 18° 11,534' - egyéb

Magyar neve a régi magyar Gyál személynévből ered, az pedig az ótörök jalan (= láng) főnévből. Mai szlovák nevét 1948-ban kaptaJozef Miloslav Hurban szlovák író nevéből, azelőtt a magyarból átvett Stará Ďala volt a szlovák neve. Határa már a történelem előtti időkben is lakott volt.
Nagykonkoly nevű részét már 1242-ben említi oklevél. Ebben közvetlenül a tatárjárás után IV. Béla király hívét Konkoly Thege Mátét nemesi rangra emeli és neki adja a mintegy 1600 hektáros birtokot.
Bagota 1404-ben tűnik fel először a Désházy család birtokaként, majd1571-től az Ordódyak birtoka. Ógyalla a 15-16. században a Gyallai család birtoka volt. 1582-ben a Thassy és Zsigmondi családoké.
1561-ben a török Ógyallát és környékét teljesen elpusztította, évtizedekig csak pusztaként szerepel. Csak a 17. század közepén telepítették be újra. Ezután a Konkoly-Thege, a Szluha, a Csúzy család és mások a főbb birtokosai. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Ógyalla az 1920-as évekig teljesen magyar lakosságú település volt, de a kolonisták megérkezte után is megtartotta magyar többségét. A második világháború utáni kitelepítések és a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként azonban az etnikai arányok megváltoztak és Ógyalla vegyes magyar-szlovák lakosságú településsé vált.
Az 1950-es években Nový rožník – Új Földműves címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg. Az 1950-es évektől 1982-ig gimnázium is működött Ógyallán.
Ógyallát 1960-ban nyilvánították várossá. 1971-ben a korábban önálló Bagota községet egyesítették Ógyallával.
Legismertebb üzeme az Arany Fácán (Zlatý Bažant) sörgyár, melyet 1967-ben létesítettek és mintegy 500 embernek ad munkát (2007). Az aranyfácán egy állat neve, jelenleg is él a sörgyár területén néhány példány belőle.

Arany fácán Kastély étterem
Az étterem a gyönyörűen felújított kastélyban kapott helyet, amelyet 1901-ben Péterházi Steiner Mihály építtetett és az Arany fácán sörgyár 1998-ban átépített. Most a felújítás után eredeti szépségében pompázik. Olyan patinás környezet várja éttermünkben, amelyben csak a kiváltságosoknak volt osztályrészuk a 20. század elején.
Étteremben a kitűnő konyha és a figyelmes kiszolgálás természetes. Jöjjön el és élje át a régi idők romantikáját egy olyan környezetben amely a történelemmel van átitatva.

A településen több régi kúria is volt, ezért Ógyallát a kúriák városának szokták nevezni. Sajnos ezek közül több vagy megsemmisült, vagy nagyon rossz állapotban van.
** Konkoly-Thege-kúria - a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
** Feszty-kastély - a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

*** Saját tapasztalat:
Reprezentatív étterem van a kastélyban, magyarul beszélő pincér hölggyel, négynyelvű étlap (szlovák, angol, német, magyar), szépen felújított épület, picike kis parkkal, a parkban kialakított parkolóval. A két portré az eredeti építtetőket ábrázolja, szerintem csak utólagosan készült képek (pincér hölgy nem a településről való, nem tudott semmit se az épületről, se a portrékról).

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Feszty-kastély (1.536 km)
Falumúzeum (5.153 km)
Vág-vonal (11.629 km)
Nádor-vonal (11.929 km)
Kálvária (12.494 km)