Megújulásunk támogatója:  

Szent András római katolikus templom





Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 57,072'
Hosszúság (lon):
E 18° 56,795'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Blatnicától északkeletre, külterületen a korábbi Szebeszló település helyén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Blatnicától északkeletre, egy völgyben állt a korábban önálló faluként létező Szebeszló település. A lankás völgy délkeleti oldalán, az enyhe domb egy kisebb platóján áll a régészeti kutatások szerint a 12. század második felében épült Szent András templom, amely így a turóci régió egyik legidősebb, ma is fennálló temploma. (Magát a falut a ránk maradt írott források csak 1230-ban említik először.) A 13. század folyamán a templomot korai gótikus stílusban építették át. Ekkor támpillérekkel erősített, négyzetes szentélyt kapott, bordás keresztboltozattal. Ebben a formájában éllhatott már, amikor bekerült az 1332-37. között készült ún. Pápai Tizedjegyzékbe.

Valamikor a 14-15. században szentélyét ismét átépítették, ezúttal sokszög záródásúra, melynek északi oldalához téglalap alaprajzú sekrestyét is csatoltak. Ekkor készülhetett az a kőből faragott ajtókeret is, amely ma a templom nyugati falába építve látható.

Ma a korai gótikus szentély a hajóhoz képest aszimmetrikusan helyezkedik el, ami annak a jele, hogy a hajót (talán szintén e későgótikus átépítéskor) dél felé kibővítették.

A 16. században az egykor oly fontos település, Szebeszló gyakorlatilag megszűnt létezni, ami miatt a templom is pusztulásnak indult. A reformáció, majd a Habsburg-ellenes felkelések idején a terület birtokosainak személye is sokszor megváltozott.

A római katolikus egyház csak 1709-ben vette újból használatba a lassan magára találó településen álló templomot, amely ekkor a közeli Necpál fíliája lett. A 18. sz. első harmadában nagyobb, barokk stílusú helyreállítást végeztek itt. Újraboltozták a templomot, a megvilágítás növelése céljából pedig az északi és déli homlokzaton két-két félkörös záradékú ablakot vágtak.

Az egyhajós épület mai képét egy 1837-es, klasszicista stílusú felújítás során nyerte el. Ekkor a gótikus szentélyt és sekrestyét lebontották, diadalívét befalazták, új szentélyét pedig a hajóból leválasztva alakították ki. A nyugati és keleti falakat új, egymással azonos ablakokkal törték át. A munkálatokat megrendelő Révay család a templom környezetét is rendezte, mellé hársfasort telepíttettek, amely részben még máig megvan.

A templom építéstörténetét az 1966-70-ben zajló régészeti feltárás tisztázta, amely a korábbi alapfalak mellett sírokat, kriptát és számos értékes tárgyat is felszínre hozott. A templom környezetét 2011-ben a blatnicai "Diadém" Vármentő Egyesület tette rendbe és helyezett ki információs táblát.

A leírás adatainak és fényképeinek forrása: www.apsida.sk

Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2022-01-31 12:21:11
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.