Szent Erzsébet templom

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 24,500'

Hosszúság (lon):

E 20° 8,311'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A települést átszelő út mentén a temetőben található

Egyéb adat:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

Rövid leírás:

Az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt templom régi, kőből készült oltárának felirata szerint a kisméretű, keletelt, egyhajós templomot 1567-ben építették. A fatemplom első ismert nagyobb felújítására 1647-ben került sor, Jan Ratułowski atyának, az akkori plébánosnak köszönhetően, s a kifestései is ekkorról származnak. A karzat felőli mennyezeti képen a Tátra panorámája látható háttérként északi irányból – ez a legkorábbi ismert ilyen ábrázolás.

A 20. század elején új, immár téglából készült templomot építettek ennek az épületnek a közelében, a berendezést átszállították. 1924-ben a tornyot és a sekrestyét lebontották. Szerencsére az 1930-as években felismerték a régi templom értékét, megszüntették a bontását, megemelték és új alapra helyezték. 1953 és 1956, valamint 1972 és 1976 között a felújították. 2010 és 2012 között került sor a szerkezet újabb megerősítésére, valamint a belső, így a falképek restaurálására.

A képek forrása: Maria Działo, „A trybszi Szent Erzsébet-templom”, [in:] „A szent kis-lengyelországi örökség”, 2026

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-05-20 19:12:28