Szent Jakab kápolna maradványai
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 8,682'
Hosszúság (lon):
E 17° 6,727'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Kenyérpiac tér (ma Námestie Slovenského národného povstania, röviden: SNP, = Szlovák Nemzeti Felkelés tere) keleti szélén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak.
A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia templom volt, félkör alakú szentéllyel. A 13. században, amikor a körtemplomtól pár méterre, északra felépült egy nagy méretű, Szent Lőrinchez címzett, három hajós új plébániatemplom, a régi épület temetőkápolnai funkciót kapott. Ennek megfelelően egy pincét ástak alá, amelyben osszáriumot (csontházat) alakítottak ki. A 14. század második felében az eredeti alaprajzzal teljesen szakító, új, gótikus stílusú temetőkápolnát emeltek ugyanezen a helyen. Ez a kis, minden oldalról támpillérekkel erősített, keletelt tengelyű kápolna téglalap alaprajzú hajóból és poligonális szentélyből állt, terét gótikus boltozat fedte. Körülötte változatlanul működött a temető. A legutolsó, dokumentálható építészeti beavatkozásra az új korban került sor, mikor is megerősítették a romladozó falakat és újraboltozták a hajót.
A kis kápolna a temető 1774-es megszűnésével azonos időben pusztult el.
A feltárt kápolna maradványai a piac épülete előtti tér keleti részén, egy üveg-fém szerkezetű védő épületbe kukucskálva tekinthető meg, melynek ablakain rekonstrukciós rajzokat és szlovák nyelvű leírást is találunk.
A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia templom volt, félkör alakú szentéllyel. A 13. században, amikor a körtemplomtól pár méterre, északra felépült egy nagy méretű, Szent Lőrinchez címzett, három hajós új plébániatemplom, a régi épület temetőkápolnai funkciót kapott. Ennek megfelelően egy pincét ástak alá, amelyben osszáriumot (csontházat) alakítottak ki. A 14. század második felében az eredeti alaprajzzal teljesen szakító, új, gótikus stílusú temetőkápolnát emeltek ugyanezen a helyen. Ez a kis, minden oldalról támpillérekkel erősített, keletelt tengelyű kápolna téglalap alaprajzú hajóból és poligonális szentélyből állt, terét gótikus boltozat fedte. Körülötte változatlanul működött a temető. A legutolsó, dokumentálható építészeti beavatkozásra az új korban került sor, mikor is megerősítették a romladozó falakat és újraboltozták a hajót.
A kis kápolna a temető 1774-es megszűnésével azonos időben pusztult el.
A feltárt kápolna maradványai a piac épülete előtti tér keleti részén, egy üveg-fém szerkezetű védő épületbe kukucskálva tekinthető meg, melynek ablakain rekonstrukciós rajzokat és szlovák nyelvű leírást is találunk.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-08-10 23:36:10
Közeli objektumok
Szent Lőrinc templom maradványai (0.023 km)
Oroszlános szökőkút (0.044 km)
Régi vásárcsarnok (0.056 km)
Sárkányölő Szent György szökőkút (0.202 km)
Prímási palota (0.202 km)
Motesiczky-palota (0.226 km)
Ortodox zsinagóga (0.243 km)
Református templom (0.260 km)
Rómer Flóris szobra (0.260 km)
Óvárosháza (0.277 km)

