Szent Mihály arkangyal görög katolikus templom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 19,699'
Hosszúság (lon):
E 21° 37,590'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu belterületének DK-i peremén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Sáros megye ÉK-i részén, a Duklai-hágón át Lengyelországba vezető országút mellett álló falu középkori eredetű: valószínűleg a 14. században telepítették be, neve pedig soltésze nevét őrzi.
Az 1742-ben, teljes egészében fából épült templom a vidék görög katolikus ruszin lakosságára jellemző stílusú. Tornyán, valamint hajója és szentélye tripla ereszes tetőzetén látható, eltérő magasságú, hagymakupolás tornyai már messziről jelzik, hogy a templom belső tere hagyományos szerkezetű: három részre tagolódik. A Nyi-i oldalon, a torony alatt nyíló bejárat után az első – torony alatti – helyiség az asszonyok terme, mivel a görög katolikus vallási hagyományok szerint a nők nem léphettek be a tulajdonképpeni templomba, ehelyett csak innen figyelhették a szertartást. A második a valódi templomhajó, a férfiak helye. A harmadik, legbelsőbb helyiség a szentély, melyet a hajótól a díszes képfal, az ikonosztáz választ el. Ez az elosztás a szimbólumok nyelvén Szentháromságot jelenti. Ladomérvágásán az ikonosztáz képei szintén a 18. században készültek. A templom különlegessége, hogy állítólag teljesen fából épült, tehát egyetlen vasszög vagy más fémalkatrész sincs benne.
A templomot és a körülötte húzódó temetőt kis fakerítés veszi körül (ennek ma már csak egy része van meg), melynek bejárata fedeles, szintén egy hagymakupolás tornyú kapu. A kerítéshez kapcsolódik az újabb, igen egyszerű, négyzet alaprajzú, kívülről deszkával borított, sátortetős harangtorony.
A pár éve alapos műemléki rekonstrukción átesett épület – az Északkeleti-Kárpátok több másik fatemplomával együtt – az UNESCO 2008-as döntése óta a világörökség része.
Az 1742-ben, teljes egészében fából épült templom a vidék görög katolikus ruszin lakosságára jellemző stílusú. Tornyán, valamint hajója és szentélye tripla ereszes tetőzetén látható, eltérő magasságú, hagymakupolás tornyai már messziről jelzik, hogy a templom belső tere hagyományos szerkezetű: három részre tagolódik. A Nyi-i oldalon, a torony alatt nyíló bejárat után az első – torony alatti – helyiség az asszonyok terme, mivel a görög katolikus vallási hagyományok szerint a nők nem léphettek be a tulajdonképpeni templomba, ehelyett csak innen figyelhették a szertartást. A második a valódi templomhajó, a férfiak helye. A harmadik, legbelsőbb helyiség a szentély, melyet a hajótól a díszes képfal, az ikonosztáz választ el. Ez az elosztás a szimbólumok nyelvén Szentháromságot jelenti. Ladomérvágásán az ikonosztáz képei szintén a 18. században készültek. A templom különlegessége, hogy állítólag teljesen fából épült, tehát egyetlen vasszög vagy más fémalkatrész sincs benne.
A templomot és a körülötte húzódó temetőt kis fakerítés veszi körül (ennek ma már csak egy része van meg), melynek bejárata fedeles, szintén egy hagymakupolás tornyú kapu. A kerítéshez kapcsolódik az újabb, igen egyszerű, négyzet alaprajzú, kívülről deszkával borított, sátortetős harangtorony.
A pár éve alapos műemléki rekonstrukción átesett épület – az Északkeleti-Kárpátok több másik fatemplomával együtt – az UNESCO 2008-as döntése óta a világörökség része.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-02-09 13:59:03
Közeli objektumok
Német katonai temető (3.473 km)
Görögkatolikus fatemplom (4.073 km)
Szent Paraskevi görögkatolikus fatemplom (4.125 km)
Görögkatolikus fatemplom (5.080 km)
Szent Miklós görög katolikus templom (6.472 km)
Görög katolikus fatemplom (7.707 km)
Serédy Gáspár emlékműve (24.174 km)
Zsidó temető (24.947 km)
Kálvária (25.023 km)
Városerődítés (25.437 km)

