Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 22,791'

Hosszúság (lon):

E 21° 45,442'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu központjában, a Fő utca (Hlavná) és a Kövesdi (Kamenecká) utcák kereszteződésétől nyugatra.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A ma Bodrog-köz egyik legjelentősebb településének számító, magyar többségét máig megőrző Bodrogszerdahely Árpád-kori eredetű település, bár határában magyar honfoglalás-kori (10. századi) leletek is előkerültek. A 12. század óta folyamatosan létező falu egy időben jogilag ketté válva, Egyházas-, ill. Vásáros Szerdahely néven létezett. Ősi földesura a Baksa család volt, akik a 14. századtól kezdve a községről Szerdahelyieknek kezdték nevezni magukat. A török háborúk, később pedig a Habsburg-ellenes rendi felkelések időszakában sokat pusztult a falu, amely csak a 18. század második felében talált ismét magára. A Vécsey-család 1647-ben szerzett birtokot a faluban, hogy azután leszármazottaik egészen az 1945-ös összeomlásig birtokolják azt.

A 19. század elején, későbarokk-klasszicista stílusban épült, közel nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, kontyolt nyereg tetős, nyugati homlokzata előtt álló, barokk sisakkal koronázott toronnyal rendelkező, görög katolikus templom szinte minden tekintetben az Északkelet-Magyarországon gyakori, ún. „tereziánus” templomok sorába tartozik. A toronyalj – templomtér – szentély hármas egység a görögkeleti templomokból ismert térelrendezésre utal. A templom építésének korából származó fa galériát Felsőberecki Orosz József építette. A templom falán látható falfestmények (Krisztus megkeresztelése, a megfeszített Krisztus, ill. Krisztus mennybemenetele) a 20. század első feléből származnak. Főoltára 1847-ben, Páduai Szent Antal és Szűz Mária mellékoltárai a 19. század közepén készültek. A 19. sz elejéről származó, klasszicista stílusú szószéken Jézust, mint Jó Pásztort ábrázoló festmény látható. Az előkészületi oltár Jézust az Olajfák hegyén ábrázoló olajfestménye 1954-ben készült el.

A templom 1820-ban és 1921-ben esett át nagyobb mérvű felújításon.

A leírás Reško Sándor - Gecse Ferenc: Bodrogszerdahely. A bodrogközi nemesi falu. Honismereti Kiskönyvtár 90., (1998.) nyomán készült.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-05-15 12:31:45