Szent Miklós plébániatemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 16,431'

Hosszúság (lon):

E 23° 3,819'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A város főteréből (Piaţa Eroilor – Hősök tere) DK felé kiágazó út (Piaţa Cuza Voda) elejének K-i oldalán, szemben a romos unitárius templommal

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az Árpád-kori eredetű város plébániatemploma a 13. században épült román stílusban. A környék arany lelőhelyeinek kitermelésére érkezett (betelepített) német hospesek emelhették. Ma látható középkori részletei évszázadokkal későbbről származnak és jelentős átépítésről tanúskodnak. A templom 1569-től az unitáriusoké, 1775-ben visszaszerzik a katolikusok. A román hegyipásztor mócok által elkövetett, a várost tönkretevő, a magyar lakosságot szinte kiirtó, 1849-es vérengzés idején a templom is leég, kijavítása elhúzódik egészen az 1870-es évekig. Így ma főként a barokk stílus jegyeit láthatjuk, de itt-ott középkori részletekkel is találkozhatunk. A templom egy hajós, keletelt (így nem illeszkedik a mai utcák tájolásába), szentélye sokszög-záródású, támpillérekkel megerősített. Nyugati homlokzatán található a torony, mely valószínűleg a hajónál később épült (az alsó két szintje ugyanis nincs bekötve a templomhajó falába). A hajó déli oldalának középpontjában található a gótikus kőkeretes bejárat. A padlástérben négy, félköríves befalazott ablak nyoma látható, ezek egy korábbi homlokzati kép és elrendezés maradványai. A déli templomfalhoz hozzáépítették a plébánia épületét.
A templomhajó tűzvész után készült csehsüveg-boltozatai három, azonos nagyságú mezőre osztják a teret.
A templom falába építve számos helyen találunk másodlagosan felhasznált, domborművekkel díszített, feliratos római kori sírköveket.
Az épület 2000-ben rendkívül rossz állapotban volt, a boltozaton ujjnyi repedések láthatóak, a festés több helyütt leázott. A plébániaépület szintén elhanyagolt állapotban volt, a toronyról lezúduló hótömeg beszakította a tetőzetét.

Az épület leírása Istvánfi Gyula – Veöreös András: Erdélyi római katolikus templomok. Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. alapján készült.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2012-03-05 00:36:04