Szent Miklós plébániatemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,128'

Hosszúság (lon):

E 25° 17,810'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

HR-II-a-A-12898

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Székelyudvarhely, Budai Nagy Antal utca, 34–36 sz.

Egyéb adat:

A zömében katolikus vallású településen számos, a jezsuitákhoz, illetve szerzetesrendekhez köthető, mára műemlékké nyilvánított épületet találunk. Ezek közé tartozik, Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb temploma, a Szent Miklós tiszteletére felszentelt római katolikus templom. A középkor folyamán a templom számos felekezeti vita középpontjában állt. A reformáció megjelenését követően, a 16. századtól a református és katolikus vallás közösen használta a templomot. Az ebből adódó nézeteltérések miatt azonban végül a 17. század elején, 1630-as években a két felekezet közösen új templomot épít a reformátusoknak és a Szent Miklós templom a jezsuiták kezelésében marad.

Rövid leírás:

Székelyudvarhelyen székelt a telegdi esperesi kerület, amelyre már a 13. századból vannak történeti források. Feltételezhető, hogy már e korai időponttól kezdődően létezett egy középkori egyházi székhely, templom a településen. Térelrendezésében középkori vonásokat mutató Szent Miklós templom előzményei, építési ideje, építtetője, kevéssé tárhatók fel a középkori forrásokból. A templomhoz nyugaton portikusz csatlakozott, a tornyot pedig az épületet körbevevő kerítésfalhoz építették. A torony sisakját négy fiatorony díszítette, és mint ilyen, sokkal inkább a székelyföldi települések vártemplomaihoz hasonlóan kaputorony funkciót töltött be. Boltozott szentéllyel és kazettás mennyezettel rendelkezett.
A ma is látható templom már a jezsuitákhoz köthető. 1787-ben indultak meg az építkezések, és 1791-ben fejezték be. Alaprajza – akárcsak a belvárosban álló ferences templomé – jellegzetesen barokk stílust mutat. A háromhajós templom szélesebb főhajóját poligonális szentély zárja le. A két keskenyebb mellékhajóhoz hosszú, szentélyből nyíló sekrestye csatlakozik. Főhomlokzata visszafogott díszítésű, főhajója fölött egy toronnyal.
Belső kifestésénél, a Szent Miklós ábrázoló oltárt a kolozsvári Veress Mátyás készítette.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-02-02 15:09:12

Az adatlap forrása: