Szentháromság templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 36,921'

Hosszúság (lon):

E 23° 59,796'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu közepén, főutcájának ÉNY-i oldalán áll

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A település, melynek neve korábban Oláhlaposbánya volt, későközépkori eredetű. (Mai magyar nevét mesterségesen, Szilágyi Erzsébet iránti tiszteletből kapta.) Gazdaságának felívelése a 18. század első felére tehető, amikor nagyobb mértéket öltött a színesfém bányászat és ennek feldolgozására a kohászat. Lakosai Magyarország más bányász és kohász telepeiről vándoroltak be, így vallásilag és nemzetiség tekintetében is különösen kevert falu jött létre magyarokkal, románokkal, németekkel, ruszinokkal, szlovákokkal, akik római- és görög katolikusok voltak.

A település templomát Mária Terézia királynő idején, 1772-ben építtette a kincstár, egyszerű, barokk típusterv alapján. Az egyhajós, puritán, szinte dísztelen épület szentélye félköríves, négyzetes tornyát fémlemezfedésű gúlasisak fedi. Boltozott hajóterében és szentélyében a katolikus és ortodox liturgiának megfelelő tárgyak, szobrok, képek, ikonok egyaránt megtalálhatóak. 1785-től a templom plébániául szolgált. 1814-től a két felekezet közösen használta az épületet, békében, egyetértésben. Mikor 1948-ban a román állam a görög katolikus felekezetet betiltotta, ezek kényszerűségből betagozódtak a román ortodoxok közé, de az évszázados egyességnek megfelelően továbbra is közösen használták templomukat: lelkészeik mindig egyeztették a misék és liturgiák időpontját. A testvérfelekezetek közötti átjárhatóság folyamatosan megvolt, megvan a számos vegyesházasság, egymás nyelvének általános ismerete és a környező paraszti falvaktól elkülönülő, bányász-kohász identitás miatt. Így ma, Erdélyben szinte példátlan módon a katolikus és ortodox hívek között a templom nem az éles elkülönülés, hanem épp az együvé tartozás élő jelképe lett. (Ilyés Zoltán nyomán.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2011-12-08 02:07:23