Szeplőtelen Fogantatás bazilika

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 54,867'

Hosszúság (lon):

E 16° 30,967'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Hauptplatz 22.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Noha a falu területén már a bronzkor óta van élet, a jelenlegi települést viszonylag későn, a 17. század közepén alapították. Első bírája 1651-ből ismert. A nevet az olasz Loreto-ról kapta, mivel a hely búcsújáró templomának udvarán felépítették a loretoi \"Szent Család ház\" mását. Már e században évi több tízezer zarándok látogatta meg a nevezetes búcsújáró helyet.

A kegytemplomot Nádasdy Ferenc építtette Antonio Riebler tervei szerint, 1651-59 között, barokk stílusban. 1683-ban a településsel együtt a templomot is felégették a törökök. 1707-ben az új birtokos, Esterházy Pál herceg építtette újjá.

Egyhajós, nyereg tetős barokk templom, szentélye délnek néz. A díszes északi főhomlokzat 1738-ban nyerte el végleges alakját. A főpárkány felett két alacsony gúlasisakos torony van - köztük háromszögletű oromzat. A tornyok fülkeszobrai: keleten egy szervita szent, nyugaton Szent Anna harmadmagával. A tornyok között nyílik a kőkeretes bejárat, oromzatának falfülkéjében Szent Borbála szobra áll. A torony alatti szélső fülkékben Szent László és Szent István királyok láthatóak.

A templom négyszakaszos, fiókos dongaboltozattal fedett. A hajóhoz két oldalról négy-négy oldalkápolna kapcsolódik (Mindenszentek, Szent Fülöp Benitus, Szent István, Nepomuki Szent János, Pestis, Júdás Tádé, Peregrini és Fájdalmas Szűzanya-kápolnák), melyek felett alacsony karzat húzódik. Az oldalkápolnák falát és dongaboltozatát gazdag stukkódíszítés fedi.
A szentélyben található az 1766-ban készült hatalmas, 3 szintes barokk főoltár. Középső szintjén van az oltárkép, amely a Szeplőtelen Szüzet ábrázolja. A kép körül Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A szentély falán két 17. századi olajfestmény van: Mária látogatása Erzsébetnél és Mária mennybevétele témákban.

Az orogona 1671-ből való, Ráth János soproni mester munkája.
1746-ban Mária Terézia is elzarándokolt a kegyhelyre. Fia, II. József feloszlatta a kegyhelyet kezelő szervita rendet, s a templomba való zarándoklást is megtiltotta. A búcsújárás később újra elindult, ám a szerviták csak 1926-ban térhettek vissza a kolostorba (jelenleg már nem ők, hanem olasz szerzetesek a kegyhely gondozói). A templom 1997-ben basilica minor rangot kapott.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2013-07-11 15:37:13