Szörény vára

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 44° 37,368'

Hosszúság (lon):

E 22° 39,386'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A belvárosban, a Duna partjához közel

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Duna bal partján, egy alacsonyabb magaslaton észak–déli irányban, szabálytalan téglaalap alakú területet zárnak magukba Szörényvár falai. A felszíni maradványokból következtethetünk, hogy a középkorban déli irányban még tovább folytatódtak falai, valószínűleg egészen a folyó partjáig, hogy az ott létesített kikötőt ellenőrzésük alatt tarthassák a várbeliek. Eme részeket azonban napjainkra már lebontották a folyóparti közlekedés megkönnyítése végett. A középkori várrom legfontosabb részét a négyszögletes, vastag falú öregtorony alkotta az udvar északkeleti sarkában. A több emeletnyi magas építménynek csak az északi oldala áll konzervált formában. Tőle déli irányban az egykori várkápolna kicsiny épülete, félköríves szentéllyel. A többi épületeknek csak alapfalai kandikálnak ki a több méternyi magas törmelékhalmok alól. Mivel még nem került sor az erősség teljes régészeti feltárására, csak feltételezhetjük, hogy előbb a belső vár tömbje került kiépítésre, amit a későbbiekben egy külső falszorossal erősítettek meg, ennek falait szögletes és félkörű tornyokkal tagolva. A legkülső védőművet vizesárok alkotta, amelynek keleti oldalában tekinthetjük meg a római amfiteátrum feltárt alapfalait.

Ezen a helyszínen már a Római Birodalom idején is felismerték a hadászati jelentőségű folyón való könnyű átkelés lehetőségét, így Traianus császár parancsára időszámításunk szerint 102-ben húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat verettek. Ez elpusztult a népvándorlás során, de a helyszín a középkor évszázadaiban is nagy katonai befolyással bírt. A keletről érkező kun törzsek 1227-es meghódolása miatt létrehozták a terület ellenőrzésére hivatott szörényi bánságot. Hadi szerepe a vidékre szintén igényt tartó bolgár cárság támadásai miatt értékelődött fel.

A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. A század második felében a magyar bánok hatalma egyre csökkent, fokozatosan a havasalföldi román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a Kárpátok nyugati oldalán emelkedő Miháld várába került át. A tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző Anjou Károly király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a vöröstoronyi szorosban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-os forrás szerint Nagy Lajos király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.

1419-ben Luxemburgi Zsigmond király al-dunai hadjárata során benyomult Bulgáriába, legyőzött egy török sereget, majd visszacsatolta Szörény várát a magyar királysághoz. A következő évtizedekben fontos királyi végvár, a szörényi bán kormányzása alatt. 1429–1435 között az uralkodó a német lovagrendet bízta meg a török támadásoktól egyre sűrűbben fenyegetett erődítmény őrizetével. Ezután Hunyadi János viselte a szörényi bán hivatalát, Jagelló Ulászló király szolgálatában egyre feljebb emelkedve a méltóságok között.

Szörény vára is betagolódott az al-dunai végvárrendszerbe, amely katonai védelmi feladatát jól teljesítette Hunyadi Mátyás király uralkodása idején. Hanyatlása a 16. században, a Jagellók alatt következett be, az elégtelen fegyveres erővel és hadi anyaggal rendelkező végvárakat sorra vette be a török. A későbbiekben már az Oszmán Birodalom belső vidékének számító terület hadi jelentősége lecsökkent, a várral egyre kevesebbet törődtek, romba dőltek falai.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-09-01 18:41:48