Teleki-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 33,891'

Hosszúság (lon):

E 23° 22,141'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu főutcáján

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szatmár vármegyében, a Szamos és a Lápos vidékén jórészt az erdélyi származású Teleki család egyik ága volt a birtokos. Gróf Teleki Ede negyedik gyermeke, Géza (1843-1913) is ezen a vidéken, Pribékfalván vezette mintagazdagságát és építtette kastélyát az 1870-es vagy ’80-as években. Teleki Géza aktív volt a helyi és az országos politikában, de mint író, az Akadémia igazgatótanácsának tagja és a Történelmi Társulat elnöke a magyar kulturális életben ugyancsak szerepet vitt.
A téglalap alakú, neoreneszánsz kastély főbejárata az egyik hosszanti oldal közepén nyílik, két oszlop keretezi, melyekre az emeleten erkély támaszkodik. Fölötte az emeleten középütt három nagy, íves záródású nyílás szakítja meg a szemöldökpárkányos, téglalap alakú ablakok sorát. A jobb sarkon kerek torony jelzi a külvilág felé az épület kiemelt státusát. A másik oldal a tulajdonképpeni főhomlokzat. Földszintjének közepén hármas nyitott ívezet mögött veranda húzódik; ez a motívum régi erdélyi hagyományt követ. Fölötte az emeleten három, íves záródású ablak egészíti ki a nyílások logikus rendszerét. Ennek az oldalnak egykor középoromzat is hangsúlyt adott. A főhomlokzat bal sarkán az emeleten kis hagymasisakkal koronázott, haránt zárterkély helyezkedik el. A főhomlokzat jobb végéhez kapcsolódik a kastély négyemeletes, hasáb formájú nagy tornya, melynek legfelső szintjét erkély fogja körbe. Magas, elvékonyodó sisakját – talán megint erdélyi előképek hatására – négy sarokfiálé kíséri.
A főbejárati oldalon kétszintes, galériás, famennyezetes nagyterem helyezkedik el, amely magába foglalja a főlépcsőt is. Ez volt a kastély térelosztó és egyben központi helyisége. A földszint középtengelyében a másik oldalon a verandára nyíló ebédlő helyezkedett el, melyet balra tálaló és konyha egészített ki. Az emeletre a főlépcsőn kívül a közvetlen mellette található melléklépcső is vezet. Ezen a szinten a középtengelyben, a főhomlokzat felőli oldalon nagy helyiség, az egykori táncterem található, melyet középütt két ión oszlop támaszt alá. Kétoldalt a család magánszobái sorakoztak; egy fiuk lévén - a későbbi tudós és miniszterelnök, Teleki Pál -, a grófi párnak mindössze egy gyerekszobára volt szüksége. A kastély különlegessége, hogy könyvgyűjteményében megtalálható volt a „Teleki-könyvtár”, vagyis mindazon irodalmi és egyéb munkák, melyek a Telekiek tolla alól került ki.
A főbejárattal szembe egykor szökőkút volt. A kastélyhoz, amely a falu főútjától nem messze áll, egykor hatalmas park tartozott.
A leírás forrása: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
http://real-d.mtak.hu/83/3/Sisa_kast%C3%A9ly%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_historzimus.pdf

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-02-16 23:24:48