Unitárius templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 9,581'

Hosszúság (lon):

E 25° 25,393'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

HR-II-a-B-12884

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Szolga u. 58

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A település 1546-ban Akland néven jelentkezik oklevélben, 1567-ben a regestrum Okland néven 20 kapuval jegyzi. 1602-ben már Oklándnak írják.
Középkori temploma a XIII. század végére keltezhető, ugyanis a támpillérek nélkül épített hajóban a román kor stílusának jegyeit hordozza. A középkori hajó nagyjából megőrizte eredeti formáját. Déli oldalán félköríves kapuzatot bontottak ki a vakolat alól. A nyugati kapu már csúcsíves. Szentélye késő gótikus kori volt, tehát a második építési korszakból, de ezt 1937–1938-ban lebontották. Lebontásakor leírták késő gótikus kori elemeit; ezek a szemöldökgyámos sekrestyeajtó kerete, a csúcsíves ablak (amelyet az új részben is elhelyeztek), a szentségtartó fülke, még egy fali fülke és a sokszögzáródás. A szentély támpillérsorozata alapján feltételezik, hogy boltozott volt, amely 1786-ig fennállott, a gótikus diadalív pedig 1810-ig. A hajó a feltételezések szerint síkfedésű volt, szentélye pedig a gótikus korig félköríves vagy egyenes záródású. Az új festett kazettás mennyezet 1712–1848 között készült négy szakaszban.
A torony a középkor végén épült az örvpárkány magasságáig, két sor lőréssel. Magasítása múlt századi. A hajóban falképeket találtak. A déli falon Szent Péter és Pál alakja, szalagra írt névvel. Az északi falon Szent László legendája, nagyon sérült állapotban. Fényképfelvétel örökíti meg, ugyanis vakolatot húztak rá. Alatta a Feltámadás és az Üdvözültek serege jelenet vehető ki.
Az 1789. évi leírás szerint a templomot kőfal vette körül. Ma a nyugati és északi részén áll fal s a toronyig tart. A várfalhoz épített kaputorony a XVII. századból való.

Források:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-27 00:15:13