Városfal maradványai

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 17,369'

Hosszúság (lon):

E 17° 16,018'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Világi romemlék

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Pezinok, Mladaboleslavská-Holubyho sarok

Egyéb adat:

A koordináták a városfal legnagyobb egységként megmaradt és bemutatott szakaszára mutatnak, a várkastélytól délnyugatra. A belvárosban sétálva azonban több helyütt is találkozhatunk az olykor már beépített maradványokkal

Rövid leírás:

Az egykori középkori várból kialakított várkastélytól délre fekszik Bazin települése. Egy 1425-ös oklevél szerint akkoriban 325 telek volt a városban. Négy malom őrölte meg a búzát, ebből 3 kettő, míg 1 egykerekű volt. A fejlődő mezővárost csak viszonylag későn, 1615 és 1643 közötti időpontban vették körbe erős kőfalakkal. A szőlőtermesztéséről is híres Bazinnak három városkapuja és 11 bástyája állta az útját a hívatlan látogatónak. A Sur-láp vizeit felvevő Fekete patak szelte keresztül. Ennek ellenére, a legtöbbször sikerült az ellenséges hadaknak elfoglalniuk a bőséges zsákmánnyal kecsegtető települést. Napjainkban az egykori városi erődítmény vonalának csak kisebb részletei láthatók a polgárházak közé beépítve.

A Kis Kárpátok Ny-i lejtőjén meghúzódó helységet először 1208-ban említette oklevél, amikor a Hontpázmány nemzetség tagja kapta meg az uralkodó adományaként. A rövidesen megépült földesúri szállástól, kővártól déli irányban alakult ki egy település, melynek lakossága főleg szőlőműveléssel foglalkozott. A híresen jó borokkal kereskedve egyre gazdagabbá váltak, de önállósodásukat megakadályozta a földesúri függés. A középkorban Bazini, majd 1580-tól Illésházy nemesi família uralta helység csak 1647-től tudott a szabad királyi városok közé emelkedni.Súlyos csapást jelentett a lakosságra az 1663-as év, amikor a török nagyvezér felvidéki hadjárata során megostromolta és elfoglalta a hadászati fontosságú Érsekújvár várát, majd Nyitra, Léva és Nógrád végvárait. Egy kisebb portyázó török sereg ekkor rohanta meg Szentgyörgy szabad királyi városát is, amit a közelében épült kicsiny várral együtt feldúltak, lakót pedig kardélre hányták. Ugyanekkor fosztották ki a közeli Bazin és Modor kereskedővárosokat is a hódítók. A Thököly és Rákóczi szabadságharcokat is végigszenvedte a lakosság, melynek vagyona az éppen arra vonuló katonaság biztos zsákmányává esett. A XVIII. századtól elcsendesedtek a viharok, így a feleslegessé vált erődítéseket jórészt lebontották a terjeszkedő polgárok.

Szatmári Tamás/várak.hu leírása nyomán

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-06-23 06:15:22