Világháborús emlékmű

Ország:

Ausztria

Szélesség (lat):

N 47° 9,985'

Hosszúság (lon):

E 16° 26,906'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Emlékmű

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A települést átszelő 56-os út mentén, Csejke felől érkezve jobbkézről, két út által határolt teresedésen

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A honfoglalás után határvédő íjászokat telepítettek a területre, ők alapíthatták a települést, és a név -Lövő- is innen ered. Első írásos említése 1221-ből való. 1274-ben a Kőszegiek és IV. László közötti viszályban megsemmisült a település, de 1289-ben már biztosan állt újra. 1529-ben és 1532-ben elpusztult a falu, ezután német telepesekkel népesítették be, míg a közelben horvátokat telepítettek le. Ekkor kapta megkülönböztetésül a Német előtagot.

Az első világháború 25 hősi halottat követelt a településről, emlékükre állították a monumentális hősi emlékművet. Az emlékmű elején lévő táblát később, a II. világháború után lecserélték, s a második nagy világégés áldozataira is megemlékeznek az új márványtáblával.
A csonkagúla alakú talapzaton a fekete márványtábla mellett kőreliefek láthatók alattuk fehér márványtáblán feliratok. Így láthatjuk Szent Mártont, amint - jól ismert ikonográfia szerint - köpenyét megosztja a koldussal, valamint a Fájdalmas Anyát ölében a halott Krisztussal. Ez utóbbi dombormű alatt az alább imádság áll németül: Óh, Krisztus, ha emellett (ti. az emlékmű) elhaladsz, állj meg, tekints az én fájdalmamra bárha a tieid nagyobbak mint az én fájdalmam.

A talapzaton két katona látható, az egyik próbálja tartani földrerogyott sebesült társát. A sebesült katona szobra az első világháború után készült emlékművek egyik tipikus ábrázolása.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2016-08-07 08:16:35