Volt ferences templom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 10,115'
Hosszúság (lon):
E 24° 21,156'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
SB-II-a-A-12438
Típus:
Templom és kolostor, rendház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Zekesch (ma: Mihai Viteazul) u. 44–46.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A 13. században szászok betelepülése nyomán létrejött, jelentős városban a ferencesek a hagyomány szerint 1444-ben telepedtek meg. Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomukat, melyhez északon udvar köré rendeződött, emeletes kolostor tartozott, a város északi részén, a városfalak közvetlen közelében építették fel. A gótikus épület nagy méretű templomának nyújtott szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik, melyhez délről egy hasonló záródású oldalkápolna csatlakozik. A középkori képét máig megőrző, gótikus, támpilléres épület tömegét a sekrestye fölé emelkedő, gótikus torony uralja.
A reformáció idején - valószínűleg 1557-ben - az evangélikussá váló városból elűzték a szerzeteseket, a kolostorban kórház működött. Az Erdély Habsburg kézre kerülése után induló, ellenreformációs hullám a romos állapotú templomot és kolostort visszajuttatta a ferenceseknek 1721-ben. Ezután több évtizedes helyreállító munka következett, melynek során erdélyi előkelő családok adományaiból, barokk stílusban újították meg az épületet: zömök falpilléreken nyugvó, fiókos dongaboltozat készült a templomhajóban (a szentélyben megmaradt a gótikus hálóboltozat). A déli oldalkápolnában a felújítást gazdagon támogató Haller család temetkezési helyeit alakították ki. Ugyanekkor készült a templom pompás barokk berendezése, oltárai, padjai. Szentélyének legfőbb ékessége az azt teljesen betöltő, rokokó főoltár, melynek érdekessége, hogy - az egyházi év ünnepeinek megfelelően a központi fülke képeit cserélni lehetett. Ugyancsak rokokó stílusúak a stallumok. A nyugati bejárat előtti előcsarnok 19. századi.
Ma a kolostor egy részében a Városi Múzeum működik.
A reformáció idején - valószínűleg 1557-ben - az evangélikussá váló városból elűzték a szerzeteseket, a kolostorban kórház működött. Az Erdély Habsburg kézre kerülése után induló, ellenreformációs hullám a romos állapotú templomot és kolostort visszajuttatta a ferenceseknek 1721-ben. Ezután több évtizedes helyreállító munka következett, melynek során erdélyi előkelő családok adományaiból, barokk stílusban újították meg az épületet: zömök falpilléreken nyugvó, fiókos dongaboltozat készült a templomhajóban (a szentélyben megmaradt a gótikus hálóboltozat). A déli oldalkápolnában a felújítást gazdagon támogató Haller család temetkezési helyeit alakították ki. Ugyanekkor készült a templom pompás barokk berendezése, oltárai, padjai. Szentélyének legfőbb ékessége az azt teljesen betöltő, rokokó főoltár, melynek érdekessége, hogy - az egyházi év ünnepeinek megfelelően a központi fülke képeit cserélni lehetett. Ugyancsak rokokó stílusúak a stallumok. A nyugati bejárat előtti előcsarnok 19. századi.
Ma a kolostor egy részében a Városi Múzeum működik.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-09-05 12:17:35
Az adatlap forrása:
Közeli objektumok
Evangélikus templom (0.394 km)
Haller-kastély (4.745 km)
Evangélikus erődtemplom (5.392 km)
Evangélikus templom (5.447 km)
Burgberg (6.430 km)
Evangélikus erődtemplom (6.484 km)
Evangélikus erődtemplom (8.767 km)
Evangélikus templom (9.465 km)
Evangélikus templom (9.584 km)
Evangélikus erődtemplom (10.330 km)

