Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 3,609'

Hosszúság (lon):

E 21° 56,264'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-II-m-B-01078

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Republicii (Fő) u. 33.

Egyéb adat:

A 18. század második felében telepítette le Gyöngyösi György váradi kanonok és Forgách Pál váradi püspök Nagyváradon a Betegápoló Irgalmasrendet, amely a magyar területeken a 17. század második felében jelent meg. A rend 1753-ban kapta meg azt a telket, amelyen templomukat 1754 és 1760 között felépítették. Ezen templom nyugati oldalához csatlakozva épült meg a rend kolostorépülete 1761 és 1795 között.

Rövid leírás:

Az emeletes rendház alapozásához 1763-ban kezdtek azon olasz kőműves pallér vezetése alatt, aki a püspöki építkezéseket is irányította. Az épület két szintjén 3-3 helyiség kapott helyet. A földszinten a konyha, a szakács cellája és a refektórium, míg az emeleten a prior dolgozó és hálószobája, és a Nagyváradon letelepedő két szerzetes közös cellája kapott helyet.
Az építkezéseket 1766-ban tovább folytatták és megépült a főutcával párhuzamos, a már elkészült szárnyra merőleges új, egy szintes épületrész. Ebben helyezték el a betegszobákat és a patikát, majd 1767-től megindult a kórház felszerelésének beszerzése is. Ezt a szárnyat azonban nem sokkal később elbontották és ehrenfenesi Paál Gáspár kanonok alapítványától kapott adományból 1766 és 1769 között alápincézett, emeletes részt építettek a templomtól induló részhez. Így nyerte el mai L-alaprajzát, amellyel egy időben homlokzatát is egységesítették, amelyet 1920-as években jelentősen átalakítottak.
Ma már csak a sarkon álló félköríves kapubejárat őrzi eredeti állapotát, klasszicista stílusát. Az oromzati párkányon még látható három kőszobor, amelyek a rendalapító, Istenes Szent János, Nepomuki Szent János és Szent Flórián láthatók. Megjelenésük már a későbarokk stílust idézi.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-06-11 21:05:33

Az adatlap forrása: