Kereszt apámnak, 2000
2010.03.25 13:27 eperdzsem
Pilisjászfalu kőbánya
Édesapám emlékére ki már nyolc éve halott,
Nem akarta, de egyedül hagyott.
Felhoztam lélekben e hegynek csúcsára,
Ez az Ő és az én szabadságom ára.
Belőled születtem a Te véred vagyok
Szívemből egy darabot Veled hagyok.
Már 24 éves leszek a nyáron,
E napon, hogy rám nevess, hiába várom.
Ha Rajtad múlt volna tudom, hogy itt lennél,
Szerető szíveddel mindig megölelnél.
Itt vagy most is és mindig itt leszel,
Csak mintha elbújtál volna, mindig úgy leszel.
Serdülő éveimben már nem fogtad a kezem
De ha elestem, arcomat Rád szegeztem.
Kérdőn néztem fel, hátha figyelsz,
Lépteimre talán mindig Te ügyelsz.
Már tudom, hogy figyelsz a messzi távolból,
Egy hófehér, szárnyaló, angyali táborból.
Remélem földön túl csak jóság vesz körül,
Ahol gyönyörű minden és mindenki örül.
Engedlek most már, hadd legyél szabad,
Előtted az ösvény, járd utadat.
Életedben sodródtál és szenvedtél eleget,
Hagynom kell, hogy álomra hajtsd végre a fejedet.
Köszönöm a sok évet, mit értem áldoztál,
És hogy nekem ilyen szép gyermekkort adtál.
Nézz le a magasból, nézz jól körül,
Itt tudom, hogy szabad vagy, de szívem nem örül.
Biztos, hogy még találkozom Veled,
Addig is szeretetem küldöm, minden nap Neked!
2000
